Habemus hiátusunk

Sokféleképp lehet megfogalmazni a folytonosság hiányát. Az is egy megfogalmazás például, s egyike a legtalálóbbaknak, hogy: dudum. Mármint, amikor a vasúti kocsi döccen, az: dudum. Ma már, amikor a mozdony nem huhog, a villamos nem csilingel, a dudum is egyre ritkább, hisz létrejöttéért fizikailag a sínek folytonossághiánya felel. Megyünk Európába, s lám összeforrt, egységbe forrt alattunk a sín. Meglehet, ez az a pillanat, amiről valamikor a „próféta” szólt, jelesül a pillanat, mikor nemzetközivé lesz a világ.
Sokféleképp lehet megfogalmazni a folytonosság hiányát. A szövet is mekkora szónok, szakadva. Tű és cérna pedig mily reménytelenül tüneti értékű a valahavolt összefüggőséghez képest.
Sokféleképp lehet megfogalmazni a folytonosság hiányát, ám közmegegyezésszerűen úgy véljük, hogy ha hiány van a folytonosságban, az mindenképp feltűnő. A szakadt ruhára odafigyelsz, a dudum önmagáért beszél, s ha nem milliméternyi, hanem méternyi a rés a két sín között, az már Matuska Szilveszter a javából. Ki gondolná, hogy a folytonosság nyilvánvaló hiányaival együtt élhetünk akár évszázadokon is át, következmények nélkül? Márpedig ez a helyzet. II. János Pál pápa nyomán csak mára vált egyértelművé sokak előtt, hogy a rózsafüzér a szimbólumtérben folytonossághiányos.
Mindmáig háromféle rózsafüzér szelt emlékezetet az idő karéjára, nevük a következő: örvendetes rózsafüzér, fájdalmas rózsafüzér és dicsőséges rózsafüzér. Három rózsafüzér a Megváltó életéből, három szakasz. Az örvendetes rózsafüzér Jézus életét egész a gyermekkorig vezeti, követi. A fájdalmas rózsafüzér a kínszenvedés és a kereszthalál, míg az örvendetes rózsafüzér a feltámadás, az örömhír mementója. De hol a kínszenvedés és a gyermekkor közti életszakasz? Ezt ismerte föl II. János Pál pápa. Mindaz, ami miatt Jézus számunkra Jézus, épp a szent olvasóból kimaradt életszakaszhoz köthető, hisz a gyermek Jézus – „akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál” – a későbbi mestert előlegezi meg, s hogy miért kell Jézusnak szenvednie, meghalnia s feltámadnia, nos, ez ugyancsak nem érthető meg a Tanító Jézus ismerete nélkül. Az eddig ismert rózsafüzér eljutott tehát az örömhírig, Jézus feltámadásáig, de hiányzott belőle a biblikus értelemben vett evangélikum. A világosság rózsafüzére, a most megalkotott negyedik, sorrendben második rózsafüzér ezt a hiátust pótolja, mondhatnók, a rózsafüzér evangelizálása által.
Habemus papam – mondják, amikor a pápaválasztó konklávé dönt az új pápa felől, van pápánk. Habemus hiátusunk. Van hiányunk, mondta II. János Pál pápa, s volt oly bátor be is tölteni ezt a hiányt. Jézus, a Mester kiáltó hiányát volt oly bátor öt új titokkal kitölteni. Gyónás végén, amikor már nincs több feloldozandó bűn, így szól a pap: és most jöhet a bánatima. A XXI. századba érve: most van rózsafüzérünk. Először van teljes rózsafüzérünk.
Jézus, a felkent életútja először folytonos a rózsafüzérben. A négy evangélium és a négyféle rózsafüzér pedig lelki szemeim előtt immár egyetlen, hézagmentes sínné összeforrva mutat a végső város felé, ahol igaz, már nem csilingelnek a villamosok, már nem huhognak a mozdonyok, de cserébe az elveszett hangulatért legalább a tengely garantáltan örök.