Huzavona a BT-jelentés körül

Továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsára figyel a világ. Mindeközben az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén élesen bírálták az Egyesült Államok politikáját, de a világszerte ismétlődő bírálatok ellenére a szövetséges erők készen állnak a támadásra.

Jack Straw brit külügyminiszter szerint legalább két hét kell ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa új javaslat alapján határozatot hozzon az iraki válságról. George Bush amerikai elnök szerint az új határozattervezettel elválik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének van-e még jelentősége a világpolitikában. Az Egyesült Államok közben a BT tagjainak megnyerésén fáradozik, mivel egyelőre csak Bulgária és Spanyolország támogatására számíthat. A határozat elfogadásához kilenc szavazat szükséges, valamint az, hogy a Biztonsági Tanács egyik tagja se éljen vétójogával. A BT öt állandó tagja közül három – Franciaország, Oroszország és Kína – az ellenőrzés folytatását szorgalmazza.
Időközben a török kormány jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok mintegy ötvenezer katonát vezényeljen Törökországba. A nagy jelentőségű döntéssel megoldódott az üggyel kapcsolatos több- hetes török–amerikai diplomáciai feszültség. A kormánydöntést az ankarai parlament elé utalták, és a törvényhozás várhatóan ma szavaz róla.
Élesen bírálták az Egyesült Államok politkáját a fejlődő világ vezetői az el nem kötelezett országok Kuala Lumpurban megnyílt csúcsértekezletén. A házigazda Malajzia mellé több ország is felsorakozott az Irak ellen készülő háború elítélésében. Mahathir Mohamad maláj elnök nyitóbeszédében megadta az alaphangot, amikor élesen elítélte a háborút, és bírálta „a Nyugat képmutatását és a gazdagabb nemzetek háborús propagandáját”. A háború nem old meg semmit – tette hozzá, és az ENSZ reformját szorgalmazta az egész világra kiterjedő leszerelés érdekében. „Egyetlen államnak sem engedhető meg, hogy a világ csendőre legyen, még kevésbé az, hogy eldönthesse, mi a teendő és mikor” – hangoztatta a maláj államfő.
A Perzsa-öböl térségében tartózkodó mintegy 200 ezer katona nem töltötte tétlenül a hét végét. Manőverező robotrepülők indítására alkalmas amerikai nehézbombázók kezdtek gyakorlatozni – jelentette be az amerikai középső parancsnokság. A B–52 Stratofortress első gyakorlórepülését „az öböl északi térségében” hajtotta végre. A gyakorlatok rendszeresen folytatódnak, és a személyzet hatékony harckészültségének fenntartását célozzák – olvasható a közleményben. Az Öböl-háborúban, 1991 januárjában és februárjában a B–52-es bombázókról juttatták célba az Irak ellen felhasznált lőszerek negyven százalékát. Irak sejtetni engedte, hogy eleget tesz az asz-Szamúd–2 rakéták megsemmisítésére vonatkozó ENSZ-követelésnek, de legalábbis igen hamar döntést hoz az ügyben. Tegnap a külföldi fegyverzetellenőrök tucatnyi helyszínt, köztük négy rakétaipari létesítményt vizsgáltak át az iraki helyszíneken. Amír asz-Szaadi tábornok, Szaddám Huszein iraki elnök tanácsadója kijelentette, hogy Bagdadban nagyon figyelmesen tanulmányozzák a Hans Blix, az ENSZ leszerelési szakértőinek vezetője által előterjesztett követelést, amelynek értelmében Iraknak legkésőbb március 1-jén el kell kezdenie az al-Szamúd–2 rakéták megsemmisítését.
Egy száműzetésben élő atomtudós érdekes részleteket hozott nyilvánosságra a bagdadi metróval kapcsolatosan. A metró építési terveit az iraki rezsim nem városi földalatti vasút építésére, hanem hatalmas föld alatti alagútrendszer létesítésére használta fel, hogy ott tömegpusztító fegyvereket is tárolhassanak a leleplezés kockázata nélkül – állapította meg a tudós a CBS amerikai televízió 60 perc című műsorában. Huszein Sahrisztani elmondta, a metróépítésre annak idején több külföldi cég kapott megbízást, a kész terveket azonban az iraki hadsereg kapta meg azzal a céllal, hogy Irak számára tiltott fegyverek elrejtésére és föld alatti mozgatására alkalmas alagútrendszert hozzon létre. Az iraki atomtudós szerint az eredetileg metróalagút céljaira készült tervek alapján Bagdad alatt egy igen bonyolult szerkezetű, többszintes alagúthálózatot építettek ki. Az alagutakban tárolt fegyverek között nemcsak nukleáris fegyverek, hanem vegyi- és biológiai fegyverek is vannak – vélekedett Sahrisztani doktor.
***
Primakov Bagdadban. Irak semmiféle módon nem fogja akadályozni az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját – jelentette ki Szaddám Huszein iraki elnök Jevgenyij Primakovval Bagdadban megtartott találkozója után. A volt orosz kormányfő szombaton este érkezett váratlanul Bagdadba. A közel-keleti és arab szakértőként számon tartott Primakov 1990-ben is részt vett a készülő Öböl-háború elhárítását célzó orosz erőfeszítésekben. Orosz kormányzati tisztségviselők, üzleti delegációk és parlamenti képviselők az elmúlt hetekben több alkalommal is ellátogattak az iraki fővárosba az orosz érdekek hosszú távú biztosítása érdekében, illetve közvetítési céllal. (MTI)