A brit napilap értesülése szerint Tony Blair kormányfő azt próbálja elérni George Bush amerikai elnöknél, hogy a döntő ENSZ-ülés csak március 14-én legyen. London érvelése szerint a haladékkal időt lehetne nyerni Franciaország és a katonai fellépés más ellenzői meggyőzésére arról, hogy Szaddám Huszein iraki elnök nem hajlandó együttműködni az ENSZ fegyverzetellenőreivel, és szükség van a fegyveres beavatkozásra felhatalmazást adó BT-határozat jóváhagyására. Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek egykori főparancsnoka ugyancsak a szerdai The Timesban írt cikkében azonban március 24-re tette a katonai akció kezdetének legvalószínűbb időpontját. Clark a támadást bizonyosnak nevezte, de azt írta: a haderőknek még legalább egy hónap kell a felvonulás befejezéséhez. A The Timesszal magas rangú diplomáciai források közölték: a döntés időpontjáról folyó brit– amerikai alkudozásban valószínűleg kompromisszum várható, és az újabb BT-ülést jó eséllyel a Blix-beszámoló után körülbelül egy héttel, március 6-án vagy 7-én tartják. Nagy-Britannia tegnap felszólította állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el Irakot. A brit külügyminisztérium közleménye ennek okaként azt jelöli meg, hogy a térségben növekszik a feszültség és a terrorcselekmények kockázata.
A Lenta.ru orosz internetes portál olyan információt közölt tegnap, hogy Moszkva elrendelte: erősítsék meg azon országok nagykövetségeinek őrizetét az orosz fővárosban, amelyek támogatják az iraki konfliktus háborús rendezését. Az érintett államok között Magyarország is szerepel.
*
A NATO védelmi tervezési bizottsága jóváhagyta tegnap, hogy Törökországba vezényeljenek Awacs felderítő repülőgépeket, Patriot típusú rakétaelhárító rendszereket, valamint biológiai és vegyi védelmi egységeket. A döntés kevesebb mint három nappal azután született, hogy a védelmi tervezési bizottság hosszas egyeztetés után elfogadta azt a megállapodást, amely előirányozza a Törökország védelmét szolgáló katonai intézkedések tervezését egy iraki háború esetére. Ugyanakkor az ankarai amerikai nagykövet tegnap kijelentette: az Egyesült Államok és Törökország még nem kötött megállapodást az Irak elleni esetleges háborúban részt vevő amerikai csapatok törökországi állomásoztatásáról, de Washingtonnak immár kulcsfontosságú az időtényező. Robert Pearson azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott az ankarai külügyminisztériumban azokról a török javaslatokról, amelyek az esetleges háborús károk megtérítésére vonatkozó követeléseket tartalmazzák. – Az időtényező létfontosságú számunkra – mondta Pearson. Hozzátette, hogy mindkét fél keményen dolgozik, és reményei szerint megállapodásra is jut e kérdésben. Török értesülések szerint Washington hatmillió dolláros segélyt ajánlott fel, továbbá húszmilliárd dolláros hitelgaranciát, Ankara viszont ötvenmilliárdos támogatást követel az esetleges háborús károkért. Az Egyesült Államoknak nincs szüksége Törökországra ahhoz, hogy sikerrel végigvigyen egy hadműveletet Irak ellen – jelentette ki tegnap Ari Fleischer fehér házi szóvivő. „Törökország támogatása stratégiai szempontból kívánatos minden hadművelethez, de az Egyesült Államok fegyveres erői elég rugalmasak ahhoz, hogy biztosítsák a katonai sikert, akárhogy dönt is Törökország” – fejtegette washingtoni sajtóértekezletén a szóvivő.
Az iráni védelmi miniszter szerint az ország hadereje „szembeszáll” minden amerikai harci géppel, amely légterét használná egy Irak elleni esetleges háború során.
Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint azok a háborút ellenző országok, mint például Franciaország, amelyek sokkal több időt hagynának az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek munkájuk elvégzésére, „félnek” felelősséget vállalni az esetleges háborúért.
Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden kétnapos nyílt vita kezdődött Irakról, amelyen a világszervezet valamennyi tagállama kifejtheti álláspontját. A Fehér Ház szóvivője szerint az Egyesült Államok akkor is benyújtja határozattervezetét, ha a francia vétó kockázatával kell szembenéznie. Ari Fleischer ugyanakkor elismerte, hogy az amerikai és a brit diplomaták még nem jutottak egyezségre a közös tervezet benyújtásának időpontjáról és szövegéről. A szóvivő szerint lehet, hogy ezen a héten, de lehet, hogy a jövő héten terjesztik a tervezetet a Biztonsági Tanács elé.
Az ukrán vegyi védelmi zászlóalj Irakba történő esetleges küldésére vonatkozó jegyzéket adott át Leonyid Kucsma ukrán elnöknek és Anatolij Zlenko külügyminiszternek Carlos Pascual, az Egyesült Államok kijevi nagykövete. Ezt maga Pascual közölte újságírók kérdésére válaszolva szerdán Kijevben.
***
Gyanús hajók. A brit és az amerikai hírszerző szolgálatok három nagy teherhajót tartanak megfigyelés alatt, azt gyanítva, hogy ezek a hajók rejtik Irak tömegpusztító fegyvereit – írta tegnap a The Independent. A vezető liberális brit napilap értesülése szerint a 35-40 ezer tonnás hajók három hónapja járják az Indiai-óceánt, teljes rádiócsendet tartva, és megtagadva a felvilágosítást a rakomány mibenlétéről és az úti célról, ami egyértelmű megsértése a nemzetközi hajózási szabályoknak. A hajók a lap szerint november végén futottak ki, néhány nappal azután, hogy Hans Blix vezetésével ismét munkába léptek Irakban az ENSZ-fegyverzetellenőrök. (MTI)
Ukrajna
Zelenszkij leváltásáról tárgyalhattak az Alpokban
