Még magasak a díjak

Leginkább a jogszabályok módosításával lehet elérni, hogy a hazai távközlési piacon csökkenjenek az összekapcsolási díjak, és végérvényesen rendeződjön a vezetékes cégek, illetve az internetszolgáltatók közötti szerződéses viszony – nyilatkozta lapunknak Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet (HÍF) elnöke.

Hazánkban az összekapcsolási díjak lényegesen magasabbak, mint Európában, az eltelt egy év során az adott piaci és jogszabályi környezetben e területen csak szerény csökkenést sikerült elérni. Frischmann Gábor szerint lényeges változásra lesz szükség a piaci konszolidáció érdekében, ami egyrészt a jogszabályok módosításával, a Hírközlési Döntőbizottság (HDb) hatáskörének kiszélesítésével, illetve az új költségszámítási modell alapján érhető el. Mint ismert, a módosító javaslatok előkészítésének szakmai munkájában a HÍF is részt vesz: a szakértői anyag az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tervei szerint május 15-re készül el, az őszi időszakban kerül a parlament elé, a módosított hírközlési törvény várhatóan 2004. január 1-jétől lesz hatályos. Frischmann elmondta: a jogszabály-módosítás során a HÍF javaslatot tesz a HDb hatáskörének bővítésére azért, hogy mérlegelési lehetőségük legyen többek között az összekapcsolási díjak elfogadásakor. Abban az esetben, ha a törvény ezt a lehetőséget biztosítja számukra, összevethetik a szolgáltatók által benyújtott ajánlatokat az európai uniós vagy a nagykereskedelmi árakkal. Amennyiben a nagykereskedelmi árképzés során eltérést tapasztalnak, hatósági szinten megtehetik a szükséges ellenlépéseket. Az elnök hozzátette: szeretné eloszlatni a vezetékes szolgáltatók azon félelmét, hogy a többletmérlegelési jogkör egyben visszaélési lehetőséget jelent. Ez azért nem lehetséges, mert továbbra is szabályozott keretek között működhet a HDb, másrészt ha törvényi szinten határozzák meg a hatóság mérlegelési jogkörét, a szolgáltatók is ennek megfelelően készítik el árajánlataikat.
A közelmúltban a hatóság hibájaként is felrótták a piaci szereplők, hogy nem volt elég erélyes a vezetékes és az internetszolgáltatók közötti viszony rendezésében. Mint ismert, a törvény szerint a vezetékesek kötelesek kiszolgálni az internetes cégeket, és ugyancsak kötelesek a bevételek megosztására. Ugyanakkor az internetes és a vezetékes cégeknek kereskedelmi megállapodást kell kötniük. A rendezetlen helyzetnek az az elsődleges oka, hogy az internetes cégek egy része gazdasági megfontolásból nem kívánt szerződést kötni. Frischmann Gábor elmondta: ennek a helyzetnek a rendezéséhez a HÍF-nek törvényi szinten semmilyen jogköre nincs. Egyedül arra nyílt lehetősége, hogy tárgyalóasztalhoz ültette a szolgáltatók képviselőit.
Mint arról korábban írtunk, a HÍF által kijelölt – az összekapcsolási piacon – jelentős piaci erővel rendelkező mobilszolgáltatóknak kötelességük elkészíteni a mobil végződtetésre vonatkozó árjavaslatokat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vonalas telefonról a mobilra indított hívásoknál, a mobilszolgáltatók költségalapon állapítsák meg végződtetési díjaikat. A Westel Mobil Távközlési Rt. már elküldte ajánlatát, a Pannon GSM Távközlési Rt. azonban fellebbezett a HÍF döntése ellen – mivel nem tekinti magát jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak –, az elsőfokú bírói végzés jóváhagyta a HÍF döntését. Frischmann Gábor kérdésünkre elmondta: a legfontosabb, hogy a költségekhez közeliek legyenek a végződtetési díjak, és az így keletkezett haszonból áttételesen a fogyasztók részesüljenek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a költségalapú díjakat lépésről lépésre lehet megvalósítani – idén várhatóan erre nem lesz mód –, az egész piacot veszélybe sodorná, ha a legdinamikusabban fejlődő szektort hirtelen beavatkozásokkal próbálnák szabályozni. Elmondta: vélhetően az egyik mobilszolgáltató végződtetési díjakra vonatkozó döntéseinek hatásai előbb vagy utóbb a teljes piacon megjelennek, hiszen éles verseny zajlik a három hazai cég között.
A végződtetési díj csökkenéséből adódó haszon közvetlenül az indító szolgáltatóknál jelenhet meg, ami kiváló lehetőséget biztosít a piacra lépő cégeknek a tekintetben, hogy az indítási piacon kezdjék meg tevékenységüket. Ennek a versenynek az eredménye lehet, hogy az indítási oldalon is kövesse az ár a végződtetési díjak csökkenését, azaz a piac e területen önszabályozó módon működhet. A hatóság törekvése ugyanakkor az, hogy a haszon leginkább a fogyasztóknál jelentkezzen, ennélfogva az indító szolgáltatónál se maradjon a tényleges költségeknél lényegesen nagyobb összeg. Az, hogy ehhez elegendő-e a kialakuló verseny, vagy jogszabály-módosítás szükséges, további elemzést, illetve szakmapolitikai döntést igényel – mondta a HÍF elnöke.
A jogszabályok módosítását követően változhat a két forintos hozzáférési deficit, amit a költségeknél alacsonyabb előfizetési díjak kompenzációjaként határoztak meg. A percenként két forint az összekapcsolási piacon jelent többletbevételt a szolgáltatóknak. Ez a díjtétel abban az esetben problémás, ha az összekapcsolás alig haladja meg a két forintot, így a hozzáférési deficittel együtt a szolgáltatás csaknem kétszer anynyiba kerül a felhasználónak, mint a tényleges díj. Ezért többen a piac durva beavatkozásaként értékelik a hozzáférési deficit rendszerét. Frischmann Gábor elmondta: a vezetékes piacon ma az előfizetési díjak valóban a költségeknél alacsonyabbak, ám hosszú távon a versenypiacon nem tartható fenn az ilyen jellegű beavatkozás. Pillanatnyilag az a kérdés, hogy milyen kockázatot rejt a vezetékes szolgáltatóknál, ha a kompenzációs díjtétel jelentősen csökkenne vagy megszűnne. Hozzátette: több európai országban alkalmaztak ilyen díjtételt, amit idővel eltöröltek.
A HÍF idei feladatai közé tartozik az újonnan benyújtott referencia-összekapcsolási ajánlatok elbírálása, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók meghatározása. Az új eljárások lebonyolítására az európai uniós jogharmonizáció miatt lesz szükség. A hazai szabályozással együtt a HÍF-nek 2003. május 1-jétől – azaz a csatlakozás előtt egy évvel – emberi erőforrás, felkészültség, illetve szervezeti működés tekintetében a tagországokéval egyenértékű hatóságként kell működnie.