Munkában a fordítók

Március elejére elkészül a csatlakozási szerződés magyar nyersfordítása – jelentette ki az Országgyűlés integrációs bizottságának tegnapi ülésén Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet, hozzátéve, hogy a szöveg technikai véglegesítésén egészen az utolsó pillanatig, az áprilisi aláírást megelőző napokig dolgoznak majd.
A dokumentum szövegezésénél az EU szakszerű, korrekt munkát végzett, értelmezési különbségek csupán két kérdésben, a vállalati adókedvezmények és a gyógyszertermékek kiegészítő szabadalmi védelme kapcsán jelentkeztek, ám ezeket sikerült megoldani – közölte a nagykövet. Mint mondta: az ötezer oldalas szerződésből kétezer oldalt termék- és vállalatfelsorolás tesz ki, a fennmaradó rész pedig három fő dokumentumból – egy rövid csatlakozási szerződésből, a derogációkat és mellékleteket tartalmazó csatlakozási okmányból, valamint a záróokmányból és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekből, nyilatkozatokból – áll. Juhász Endre ennek kapcsán kifejtette azt is, hogy a védzáradékot illetően Magyarország azért nem csatlakozott a hat újonnan belépő ország által a szerződéshez kapcsolt nyilatkozathoz, mert az nem bővítené, hanem szűkítené a magyar mozgásteret. Hörcsik Richárd, a testület fideszes alelnökének kérdésére válaszolva Juhász Endre elmondta, hogy a határon túli magyarok ügyében nem lett volna célszerű külön nyilatkozatot fűzni a szerződéshez, mert ha az uniós fórumok elé vinnék a kérdést, akkor elkerülhetetlen a nyilatkozatháború. A nagykövet szerint az a helyes, ha Magyarország saját hatáskörében oldja meg az ügyet.
Szent-Iványi István, a testület szabad demokrata elnökének kérdésére válaszolva Juhász Endre elmondta, szó szerinti feljegyzést kért Jacques Chirac francia elnök minapi nagy visszhangot kiváltó beszédéről. Mint kifejtette: ebből az derült ki, hogy a francia államfő szerint a nyolc európai kormány- és államfő által aláírt levél valóban minikrízist váltott ki az EU-ban, de nem illette pejoratív jelzővel a nyolcakat, szemben a vilniusi tízekkel, akiket például neveletlennek nevezett.
Az ülésen egyébként Hörcsik Richárd – megismételve pártja korábbi álláspontját – úgy vélte, hogy a Medgyessy-kormány számos stratégiai hibát követett el a csatlakozási tárgyalásokon és így gyengült a magyar pozíció. Szent-Iványi István és Juhász Endre a felvetéssel nem értett egyet, leszögezve, hogy a tárgyalásokon elérték azt, amit el lehetett érni.
A tegnapi ülésen a konvent eddigi munkájáról beszámolót tartott az uniós testület magyar tagjai közül Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, valamint Szájer József, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.
***
Sokkszerű változások nélkül. Magyarország uniós csatlakozásának legfontosabb feladata a közeljövőben a jogharmonizációs program felülvizsgálata, a közigazgatás illesztése az EU intézményrendszeréhez és a lakosság információs felkészítése – mondta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs helyettes államtitkára tegnap Budapesten, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által szervezett vitafórumon. Gottfried Péter óvott attól, hogy sokkszerű változásokat várjunk az EU-csatlakozástól. Ezt azzal indokolta, hogy az uniós megállapodást már tíz éve alkalmazza Magyarország. (MTI)