Már 1995-ben szóba került a svéd gyártmányú katonai vadászgépek beszerzése, amikor Horn Gyula miniszterelnök elvi együttműködési programot írt alá a svéd Investor ipari-pénzügyi csoport elnökével és a JAS–39 Gripen repülőgépet gyártó Saab vállalat elnök-vezérigazgatójával. Egy év múlva kapcsoltak a franciák is, és azonnal felajánlották a Dassault Avion cég Mirage 2000–5 vadászrepülőit, de a kormány úgy döntött, hogy még nem foglal állást a gépvásárlás ügyében. A légvédelem korszerűsítését és a külföldi harci repülőgépek vásárlását elhalasztották a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdéséig.
A Saab-csoport az 1998-as országgyűlési választások közeledtével újabb lobbizásba kezdett Budapesten. A társaság vezetői bejelentették: addig 105 millió amerikai dollárt (mintegy 23 milliárd forintot) ruháztak be Magyarországon, és növelték a magyar kivitelt is annak reményében, hogy a magyar hadsereg JAS–39 Gripen vadászgépeket vásárol. Amikor Szabó János, az Orbán-kormány honvédelmi minisztere 2001-ben egy amerikai ajánlatról tájékoztatta a közvéleményt, a svéd Saab és a brit BAe Systems légiipari és elektronikai cég vegyesvállalata azonnal lépett, és 24 Gripen eladására tett ajánlatot Magyarországnak, kiegészítve a szerződéstervezetet pénzügyi és ipari együttműködési javaslatokkal. Ezután szinte egymást követték az ajánlatok, s a nyugat-európai államok nagy része nekünk kívánta eladni használt gépeit, ráérezve a Magyar Köztársaság NATO-kötelezettségeinek kényszerére. Először Kanada kínált fel régebbi, 20-25 éves, CF–5 típusú, amerikai gyártású vadászgépeket, majd Hollandia ajánlott megvételre 19 használt F–16-os gépet Magyarországnak.
A nemzetbiztonsági kabinet 2001. február 8-án úgy határozott, hogy használt F–16-os vadászrepülőgépeket bérel a magyar haderő számára, a svédek azonban nem adták fel, és öt nap múlva ajánlatot tettek a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) 24 Gripen kölcsönadásáról.
Az F–16-os vásárlásról szóló hírek hallatán a török és a belga kormány is felajánlotta F–16-osait a HM-nek. A nemzetbiztonsági kabinet viszont megváltoztatta döntését, és úgy határozott, hogy 14 darab negyedik generációs, többfunkciós Gripen harcászati repülőgép 12 éves bérletéről kezdenek tárgyalásokat. A szándékok szerint akkor úgy volt, hogy a gépek fegyverzetét az Egyesült Államoktól szerzik be, a repülők NATO-kompatibilissé tételét pedig a britek végzik el. A svédek megígérték, hogy 12 éven keresztül biztosítják az alkatrészellátást és a javítást, valamint beruházások és vásárlások formájában ellentételezik a bérlet teljes összegét.
A döntés hatására az amerikai kormányzat már 2001 októberében tájékoztatót küldött a HM-nek az F–16-os gépek lényegesen olcsóbb bérleti lehetőségéről, ugyanakkor Szabó János és Björn von Sydow svéd védelmi miniszter Stockholmban 2001. november 23-án aláírta a Gripenek tízéves bérletéről szóló egyetértési nyilatkozatot, majd a jelenlétükben Budapesten megszületett a szerződés. Ennek értelmében a 12 együléses, illetve kétkétüléses repülőgépet 2004 végétől kezdték volna Magyarországra szállítani, és 2005 közepén mind a 14 rendszerbe állt volna a Magyar Honvédség légierejénél. A beszerzési értékre eső ellentételezés a teljes érték 110 százaléka lett volna, ennek 32 százaléka beruházások formájában jött volna vissza a magyar gazdaságba, a fennmaradó rész pedig magyar áruk és szolgáltatások levásárlását jelentette volna a svéd fél részéről.
Időközben azonban újabb kormányváltás történt, és ez jelentősen megváltoztatta a helyzetet. Stockholmban a Gripen-programot irányító magyar–svéd vegyes bizottság 2002. szeptember eleji ülésén a magyar fél felvetette, hogy Magyarország néhány pontban változtatni szeretne a szerződésen, és októberben már tárgyalásokat is kezdtek a megállapodás módosításáról Budapesten.
A tárgyalások eredménye ismert. A módosított lízingszerződés a változó kamatok miatt 15,2 százalékkal növeli meg a 178 milliárd forintos korábbi árat, így a bérlet összesen 210 milliárdba kerül majd. Megállapodás született a fizetés átütemezéséről is, ennek megfelelően 2003 és 2006 között évenként 9,5 milliárd forintot, 2007-ben 11,9 milliárdot, 2008 és 2014 között 16,6 milliárdot fizet Magyarország, míg az utolsó részlet 2015-ben 35,6 milliárd forint lesz. A korábbi szerződésben a vételár 70 százalékát már az első években kifizette volna a kormány, de a minisztérium állítása szerint ez lehetetlen helyzetbe hozta volna a tárca költségvetését.
A svéd ajánlat további részleteit, Svédország gazdasági és katonai érdekeire hivatkozva, 2013-ig titkosították, így egyelőre nem derülhet ki, hogy milyen hitelkonstrukcióról állapodtak meg a svéd és a magyar szakemberek a bérletfizetés finanszírozására. Annyi azonban bizonyos, hogy a Gripen International 876 millió dollár értékű elő-ellentételezési igényt nyújtott be. A repülők a korábbi megállapodással ellentétben egy évvel később, 2006-ban érkeznek Magyarországra, és a tervek szerint a bérleti időszak lejárta után megvásárolják majd a vadászgépeket. Magyarország olyan repülőkhöz jut, amelyek a levegőben is feltölthetők üzemanyaggal, rendelkeznek kommunikációs rendszerrel és alkalmasak precíziós lézerirányítású fegyverek indítására és hordozására.
Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter tanácsadója szerint a módosításra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban szereplő gép nem felelt meg a repülőerők fejlesztéséről szóló parlamenti határozatnak. A gépek a kompatibilitás négy alapfeltételét ugyan teljesítették volna, de az úgynevezett operabilitás, vagyis a műveleti együttműködési képességének nem feleltek volna meg. A szakértő szerint a bevetési rugalmasság érdekében egyebek mellett elengedhetetlen a légi utántöltés képessége.
Ezzel azonban sokan nem értenek egyet. A Fidesz nemzetbiztonsági kabinetvezetője, Simicskó István állítja, hogy nincs szükség a levegőben történő utántölthetőségre, hiszen elsősorban Magyarország légterét kell védeni. A Gripenek egy tartály üzemanyaggal képesek eljutni Svédországtól Egyiptomig, tehát felesleges és értelmetlen döntést hozott a kormány. Szerinte a szövetséggel való együttműködésre is képesek lettek volna az eredeti szerződésben szereplő vadászrepülők, és az új szerződés miatt elköltendő több tíz milliárd forintot más célokra is fordíthatna az állam, például a laktanyák rekonstrukciójára. A politikus hangsúlyozta: a mostani kabinettel szemben „az előző kormánynak nem voltak interkontinentális vágyai, és nem kívánta az adófizetők pénzét elherdálni fölösleges és szükségtelen képességek megszerzésére”.
origo.hu
Nyomoz a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz villabotránya miatt
