Nincs előrelépés

Sem Irak egyértelmű bűnösségét, sem feltétlen együttműködési készségét igazoló tényeket nem ismertettek az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtti beszámolójukban tegnap a világszövetség fegyverzetellenőreinek vezetői. A diplomáciai erőfeszítésektől függetlenül a Perzsa-öböl térségében állomásozó amerikai erők létszáma elérte a 150 ezret.

Nincs bizonyíték arra, hogy az iraki hatóságok előre tudják, mikor, hova, melyik iraki létesítménybe készülnek az ENSZ fegyverzetellenőrei tömegpusztító fegyverek után kutatni – jelentette ki tegnap Hans Blix, az ENSZ-ellenőrök vezetője. A Biztonsági Tanács előtt elhangzott jelentésében Blix hansúlyozta: az eddigi ellenőrzések új ismeretekhez segítették hozzá a világszervezetet az iraki fegyverzettel kapcsolatban, egyebek között annak ismeretéhez, mi történt az arab országban a korábbi ellenőrcsapat 1998-as távozása óta. Azt is leszögezte: noha kis számú, vegyi töltet hordozására alkalmas lövedéken kívül tömegpusztító fegyvert nem találtak a fegyverzetellenőrök, Irak még mindig nem adott számot egyértelműen több tiltott fegyverről és anyagról.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) még nem talált bizonyítékot arra, hogy Irak tiltott nukleáris tevékenységet folytatna – közölte pénteken Mohamed el-Baradei, a NAÜ elnöke.
A magyar kormány közben tanulmányozza azt az amerikai kérést, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői személy- és teherszállításra igénybe vehessék az ország közútjait és vasútvonalait – közölte Tóth Tamás külügyi szóvivő péntek este az MTI érdeklődésére. A szóvivő tudomása szerint a magyar légtér használatára vonatkozó hivatalos kérés még nem érkezett az Egyesült Államoktól.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tegnap este jelezte, hogy az ügyben négypárti egyeztetést kezdeményez.

A Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül Oroszország, Kína és Franciaország a fegyverzet-ellenőrzés folytatását szorgalmazta, és a nem állandó tagok többsége is az ő álláspontjukat támogatta pénteken, miután az ENSZ ellenőreinek a vezetői, Hans Blix és Mohamed el-Baradei beterjesztették jelentésüket.
Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólalásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedheti meg az ellenőrzés folyamatának elhúzódását a végtelenségig. Az ellenőrök számának megkétszerezését szorgalmazó francia javaslatot elvetve kijelentette, hogy nem több ellenőrre, hanem Irak haladéktalan, cselekvő, feltétel nélküli és teljes együttműködésére van szükség. „A Biztonsági Tanácsnak az amerikai külügyminiszter szerint a »nagyon közeli jövőben« el kell döntenie, eljött-e már az ideje annak, hogy Irak szembesüljön a 1441. számú BT-határozatban előirányzott súyos következményekkel.”
Jack Straw brit külügyminiszter szerint Szaddám Huszein iraki elnöknek „azonnal és teljes mértékben” változatnia kell „kihívó magatartásán” ahhoz, hogy elkerülhető legyen a háború. Kijelentette: „Reméljük, és hiszünk abban, hogy továbbra is lehetséges békés megoldást találni a válságra”, de ez azt igényli, hogy „Szaddám Huszein azonnal és teljes mértékben változtasson hozzáállásán”.
A kínai külügyminiszter arra buzdította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy mindent tegyen meg az Irak elleni háború elhárítására. Villepin francia külügyminiszter szerint az erő alkalmazása olyan nagy veszélyt jelentene a nép, a térség és a nemzetközi stabilitás szempontjából, hogy csak az utolsó lehetőségként jöhet számításba. A béke mellett érvelő szenvedélyes felszólalásában javasolta, hogy az ellenőrök március 14-én terjesszenek be újabb jelentést a Biztonsági Tanácsban.
Igor Ivanov külügyminiszter az iraki kérdés politikai rendezése mellett foglalt állást. Úgy vélte, hogy a fegyverzet-ellenőrzés zökkenőmentesen halad, Irak együttműködő magatartást tanúsít, az ellenőrzéseket folytatni kell. Hangsúlyozta, hogy erőt csak azután kellene alkalmazni, ha minden más lehetőséget kimerítettek. Hozzátette: „Még nem értük el ezt a pontot, és remélem, hogy nem is fogjuk.”
Az iraki fegyverzet-ellenőrzések mutatnak eredményeket, a háború csak a végső megoldás lehet – mondta Dominique de Villepin francia külügyminiszter pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Villepin felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy biztosítsa az ellenőröknek „a küldetésük sikeres elvégzéséhez szükséges időt”. A béke mellett érvelő szenvedélyes felszólalásában javasolta, hogy a fegyverzetellenőrök március 14-én terjesszenek be egy újabb jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Faruk as-Saraa szír külügyminiszter szerint a fegyverzet-ellenőrzés jelentős haladást ért el, a háború viszont csak „totális anarchiára” vezetne, és megingatná a térséget.
Befolyásos iraki parlamenti képviselők szerint az ENSZ fegyverzetellenőreinek az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt pénteken tett jelentéseiből kiderül, hogy Irak nem rendelkezik tiltott fegyverekkel, és az ellenőröknek több időre van szükségük munkájuk befejezésére.
Több százezer ember részvételére számítanak az Irak ellen tervezett háború elutasításának jegyében szombatra meghirdetett párizsi felvonuláson. A tüntetésre szólító felhívást több mint nyolcvan szervezet, a politikai paletta baloldalának valamennyi pártja, szakszervezetek, civil szerveződések, több száz jelentős közéleti szereplő, köztük számos művész írta alá. A jobboldali pártok testületileg nem tettek közzé csatlakozásra szóló felhívást, de számos neves képviselőjük nyilatkozott részvételi szándékáról. A szélsőjobboldali pártok is a megmozdulás támogatására buzdították híveiket.
Franciaország olyan Európát akar teremteni, amely az Egyesült Államok ellensúlya, és el kell gondolkodni azon, hogy útjaink külön válnak – jelentette ki Richard Perle, az amerikai védelmi minisztérium tanácsadója. A szövetségesek között nem mindenben van egyetértés, de egy ellenhatalmon alapuló stratégia kialakítása romboló és haszontalan – tette hozzá.
Irak mentes a tömegpusztító fegyverektől, ismételte meg Szaddám Huszein iraki elnök még a Blix-jelentés közzététele előtt, majd rendeletet adott ki az ilyen fegyver gyártásának és importjának tilalmáról.
***
A BT-tagok álláspontja. Az Egyesült Államok jelenleg három biztos és hat bizonytalan támogatóval számolhat, ha a jelentést követően el akar fogadtatni egy Irak elleni háborúra engedélyt adó határozatot. Ennek feltétele, hogy a 15 tag közül legalább kilencen mellette szavazzanak, s az öt állandó tag egyike se éljen vétójogával. Az állandó tagok közül Nagy-Britannia szívesen látna egy újabb, a katonai támadást kifejezetten engedélyező határozatot, de nem tekinti azt elengedhetetlennek. Washingtonnal szavazna a nem állandó tag Spanyolország és Bulgária. A fegyverzetellenőrök megbízatásának meghosszabbítását szeretné az állandó tag Franciaország, amely Németországgal közösen egy, az ellenőrök létszámának megduplázásáról szóló javaslatot próbál elfogadtatni, amelyet elvben Kína és Oroszország is támogat. A nem állandó tagok közül Szíria minden körülmények között ellenzi a háborút. Angola, Kamerun, Chile, Guinea, Mexikó és Pakisztán eddig a fegyverellenőrök munkájának folytatása mellett foglalt állást, aligha tudnak azonban ellenállni a főképp gazdasági eszközökkel operáló amerikai nyomásnak. (MN)