Úgy tűnik, hogy a liberális oktatásügyi politikusok bedobták a lovak közé a gyeplőt, nem foglal állást az iskolabezárásokkal kapcsolatban sem az oktatási tárca, sem pedig a fővárosi önkormányzat illetékese.
– Nem is szükséges, hogy ezt megtegyék, az oktatási törvény ugyanis kizárólag az önkormányzatokat (Budapesten a kerületieket) nevezi meg az iskolák fenntartójaként, az ezzel kapcsolatos döntéseiket tehát jogilag senki sem kérdőjelezheti meg. A fővárosi önkormányzatnak csupán ahhoz van joga, hogy véleményezze a döntést, de nem vétózhatja meg. Az iskolabezárásoknak nem csak a demográfiai mélypont az oka: a kormány jelentősen megemelte a pedagógusok bérét, anélkül, hogy az ehhez szükséges anyagi fedezetet biztosította volna. Ez az intézkedés a kistelepüléseket sodorta a legnagyobb bajba, ugyanis ezeknek az önkormányzatoknak nincsen olyan pluszbevétele, amivel a hiányt pótolni tudnák. Vagy lemondanak a szükséges fejlesztésekről és felújításokról, vagy hiteleket vesznek fel, legvégső esetben pedig kénytelenek megszüntetni az iskolát.
– Az iskolátlan falvak sorvadni kezdenek.
– Az előző kormány ezért a kistelepüléseknek úgynevezett kiegészítő normatívát – más néven fejkvótát – ítélt meg annak érdekében, hogy a legkisebb faluban is megmaradhasson legalább az alsó tagozat. Bizonyos esetekben a felsősök színvonalas oktatását szerencsésebb a nagyobb községekben megoldani, hiszen szükség van szaktanárokra, fizika-, kémiaszertárra, tehát nagyobb infrastruktúrára, amit nem képes egy kicsi falu megoldani. Azt gondolom, hogy a legkisebbeknek igenis biztosítani kell azt, hogy a saját lakóhelyükön tanulhassanak, ne kelljen két falut utazniuk. Az SZDSZ egyébként ebben a kérdésben is másként gondolkozik, mint mi. Horn Gábor nemrégiben kijelentette, hogy pedagógiai szempontból hasznos, ha a kicsik nagy közösségekben (értsd: összevont iskolákban) tanulnak. Amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Magyarországon évről évre csökken a születések száma, és tény, hogy sok olyan iskola van, amelyből egyszerűen elfogytak a gyerekek. Tehát mi nem azt kifogásoljuk, hogy csökkentik a helyek számát, hanem azt, hogy ez a kormány felelőtlen döntése felgyorsítja ezt a folyamatot.
– Mi a helyzet a fővárosban?
– Budapesten a csökkenő gyermekszámon kívül van még egy speciális probléma: a kerületek nincsenek fallal elválasztva egymástól, ezért sok szülő olyan iskolába íratja a gyerekét, amely más kerületben van, ha csupán az utca másik oldaláról van is szó. A szülő ezt nem köteles figyelembe venni, hiszen szabad iskolaválasztás van. A kerületi önkormányzatok viszont mondhatják azt (amit Kőbányán is mondanak), hogy nem kívánják idegen kerületből jött tanulók normatíváját kiegészíteni. Ebben a gondolatmenetben csak az sántít, hogy ha egy oktatási intézmény magas kihasználtsággal működik, akkor az önkormányzatnak minimális összeget kell csak hozzátenni a normatívához. Ha viszont üres termeket fűt, és tízfős osztályokat működtet, az egy iskolásra jutó fajlagos költség ugrásszerűen megnő.
– Nem tarthatna fenn közösen több önkormányzat egy-egy iskolát?
– Nem tudok róla, hogy ilyesmi működne Budapesten, de a jogszabályok nem zárják ki a lehetőségét.
– Kőbányán négy olyan iskolát készül megszüntetni az önkormányzat, amely teljes kihasználtsággal működik.
– Ez a döntés több sebből is vérzik. Először is: a törvény előírja, hogy a képviselő-testületnek a döntés meghozatala előtt egyeztetni kell az iskola vezetőivel, az iskolaszékkel, a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel. Egyiket sem tette meg, ehelyett kész tények elé állította az iskolákat. Ugyancsak érthetetlen, hogy a polgármester úr minden megszólalásában arra hivatkozik, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt kényszerül összevonásokra. Amikor viszont az egyes iskolákkal kapcsolatban beszél, azt mondja, hogy a zsúfoltság miatt szükségesek az intézkedések. Itt van mindjárt a Bem József Általános Iskola, ahová olyan sok gyermek jár, hogy kénytelenek négy tantermet bérelni ahhoz, hogy elférjenek. Ezt az iskolát összevonják a MÁV-telepi intézménynyel. A képviselő-testület döntése szerint mind a két intézmény marad a saját épületében, csupán néveges lesz az összevonás. A MÁV-telepi iskola tanulóinak 95 százaléka roma származású, nincs az a polgárjogi szervezet, amelyik tétlenül nézné, hogy külön tanulnak. Vagy nézzük meg a Száva utcai iskola esetét. Ez az intézmény a Spartacus úszóiskolája, a kőbányai önkormányzat megszünteti. Ardó Sándor polgármester azt nyilatkozta, hogy azért, mert 25 százalékos a kihasználtsága. Nos, az iskola ’99-es alapító okirata 330 férőhelyet említ, az ide járó gyermekek száma pedig 327. Egy sarokra a Száva utcától, az Üllői úton ugyancsak van egy általános iskola. Ez az intézmény tavaly azért nem tudott hagyományos első osztályt indítani, mert mindössze négy gyermek jelentkezett ide. Ugyancsak a zsúfoltságra hivatkozva szüntetik meg a Szent László tér 34. alatti iskolát, ami jóval száz százalék feletti kihasználtsággal dolgozik. Az oktatási iroda arra hivatkozik, hogy nem felel meg az oktatási törvény előírásainak. A döntéshozók azt várják ettől, hogy azok a szülők, akik vállalják, hogy mindennap utaztatják a gyereküket azért, hogy ebbe a jó hírű iskolába járjon, mostantól kezdve a kevésbé keresett intézményekbe íratják a fiaikat-lányaikat. Csakhogy ez nem lesz így. A kertvárosi iskola esetében – amit beolvasztani készülnek a Keresztury Dezső Általános Iskolába – a gazdasági adatok azt igazolják, hogy itt a legalacsonyabb az egy tanulóra jutó költség. Ezek után nevetséges a kihasználatlanságra hivatkozni.
– Mennyi megtakarítást vár a döntéstől Kőbánya?
– Ardó Sándor azt mondja, a határozatuk következtében másfél milliárdos megtakarításra számíthat Kőbánya. Úgy látszik, ennek sem számolt utána senki, legalábbis képviselők nem kaptak erről szóló kimutatásokat. Ha a négy iskola teljes költségvetése a kerület kasszájában maradna, az is csak hatszázmilliós megtakarítást jelentene. Persze tudjuk, hogy nem így fog történni, hiszen az újonnan indított osztályok is pénzbe kerülnek, és azoknak a gyerekeknek a normatívája is elvész, akiket elvisznek a a szüleik.
– Az iskolák azt sérelmezik, hogy egy nappal a döntés előtt értesítették őket?
– 1998 előtt, amikor én voltam a kőbányai képviselő-testület oktatási bizottságának az elnöke, György István akkori polgármesterrel mi is kénytelenek voltunk megszüntetni egy kihasználatlan iskolát a kerületben. Néhány nagyon feszült estét töltöttünk el a szülők körében, míg elfogadtattuk velük a döntésünket, de azt gondoltuk, hogy kötelességünk odaállni a szülők elé, akkor is, ha kellemetlen. Ardó Sándor kőbányai polgármester ezzel szemben egyetlen szülői értekezleten sem vett részt, egyszer nem nézett a szülők és a gyerekek szemébe.
– Mi lesz a pedagógusokkal, akiknek nem jut munka?
– Az intézményeket úgy vonják össze, hogy az egyik tantestület beolvad a másikba. Mindenki tudja, hogy nagyobbrészt annak az igazgatónak az emberei maradnak, akit a közös tantestület élére megválasztanak. Szembe kell nézni azzal, hogy tömegesen kerülnek majd pedagógusok az utcára. Ha idén indul is itt-ott első osztály, ezzel csak az agónia hosszabbodik meg.
***
Hová jár majd a gyerek?
Végéhez közeledik-e a kőbányai iskolabotrány, azt még nem lehet tudni. Úgy értesültünk, hogy a közigazgatási hivatal a kötelező egyeztetések elmulasztása miatt kifogást készül emelni az önkormányzat határozata ellen. Bár a különböző szülői fórumokon megjelenő önkormányzati képviselők továbbra is arról beszélnek, hogy csupán előzetes döntésről van szó, a képviselő-testület február 20-i ülésén megerősítette az előző határozatát. A Száva utcai iskola – a szülők ülősztrájkjának dacára – megszűnik. Nem indíthatnak szeptembertől első osztályt, és nem ír ki az önkormányzat új pályázatot a lejáró igazgatói megbízatás miatt megüresedő helyre. Túri György mesteredző ennek ellenére biztosítottnak látja az úszásoktatás jövőjét. Az Üllői úti általános iskola átveszi a mostani alsósokat – tanító nénistül, tanárostul –, a felsősök közül pedig a legjobb úszókat. Az önkormányzat vállalta, hogy busszal viszi őket az edzésekre. A szülők közül sokan arra gondolnak, hogy a Spartacus elnöke, Ardó Sándor – aki egy személyben Kőbánya polgármestere is – azért döntött látszólag a saját egyesülete kárára, mert azt szeretné, a Kőér utcai komplexum az úszó Európa-bajnokság megrendezésére pályázna. Ehhez viszont infrastruktúrára van szükség – tehát kellene a Száva utcai épület. A hivatalos álláspont szerint azonban idősek otthona lesz az épületben.
A Jászberényi úti iskolának engedélyezték, hogy egyetlen első osztályt indítson, de a kicsik irataira már a Keresztury Dezső Általános Iskola iskola pecsétje kerül. Ennek az iskolának azért kell megszűnnie, mert túl sok XVII. kerületi gyerek jár oda. A szülők intenzív tárgyalásokat kezdtek Hoffmann Attila XVII. kerületi polgármesterrel, aki nem zárkózott el attól, hogy a két kerület közösen tartsa fenn az iskolát. Kőbánya vezetői azonban továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy ez a Keresztury iskola keretein belül történjék meg ez. A szülők és a gyerekek viszont ragaszkodnak a régi iskolához, azt mondják: az, hogy elmenjenek a másik iskolába, azért lehetetlen kérés, mert ha történetesen beleegyeznének, és valóban oda járatnák a gyerekeiket, egyszerűen nem férnének el a Keresztury Dezső Általános Iskola termeiben. Az önkormányzatnak feltett szándéka, hogy értékesíti a nemrégiben 140 millióért felújított épületet. Vevőként jelentkezett a liberális szellemű Szivárvány tanoda, amelynek idén el kell hagynia a sörgyár területén lévő bérleményét. A szülőket felháborítja az is, hogy a Keresztury iskola közelében lévő illegális azbesztlerakó hely és a szintén pár száz méterre levő, rendkívül erős szagot árasztó gyógyszergyár egészségkárosító hatása látszólag egy csöppet sem izgatja a döntéshozókat.
pápa
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
