Németh Zsolt utalt Elmar Broknak, az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének lapunkban megjelent nyilatkozatára, amelyben kijelentette: félrevezető lenne, ha a nemzet szót kiiktatnák a törvényből, azt ugyanis nem tekintik a diszkrimináció jelének. Rolf Ekeus jelezte: személy szerint sosem emelt kifogást a nemzet szó használata ellen, és mindig a gyakorlati alkalmazás körülményeit vizsgálta. Hangsúlyozta a nemzetközi normáknak történő megfelelés fontosságát, továbbá az érintett országok közti egyeztetés folytatásának szükségességét. Elmondta: mivel jelenleg egyeztetési folyamat zajlik, és még nincsenek végleges törvénymódosító javaslatok, egyelőre nem tud arról beszélni, megnyugtatónak találja-e a kormány tervezetét.
Németh Zsolt továbbra is problematikusnak tartja a törvény módosítására vonatkozó terveket, amelynek eredményeként a jogszabályból „antistátustörvény” lehet. A tervezetben vissza kell térni a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülésén megszületett konszenzushoz – nyomatékosította a fideszes politikus, aki úgy ítélte meg, hogy az utóbbi időszak jelzései alapján van esély arra, hogy Európa – az EU bővítési biztosának abszurd elvárásaitól eltérő –, a magyarság számára kedvező álláspontra helyezkedjék a státustörvény ügyében. Elmar Brok lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: a magyar kedvezménytörvény úttörő példának tekinthető a jövő Európájának felépítését célzó vállalkozásban. A tegnapi sajtótájékoztatón Németh Zsolt kiemelte, a szomszédos országoknak és Magyarországnak is köze van a határon túli magyarok helyzetének rendezéséhez. Úgy vélte, teljes mértékben legitim, ha Magyarország kétoldalú tárgyalásai során erőteljesen vállalja a határon túli magyarok érdekeit.
Rolf Ekeus tegnap Kovács László külügyminiszterrel is találkozott. A megbeszélésen a magyar diplomácia vezetője arról tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, hogy a kedvezménytörvény módosítását a kormány még februárban a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszti. Kovács tájékoztatásával ellentétben a Népszabadság úgy értesült: a Máért következő ülése várhatóan csak március elején lesz. A lap szerint az eredetileg február végére tervezett ülés előbbi megtartása azért nem valószínű, mert a határon túli magyar szervezetek és az országgyűlési pártok véleménye a dokumentumról csak a napokban érkezett meg a kormányhoz. A Máért-tanácskozáson egyébként éles vita várható a státustörvény módosításáról, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetői nem értenek egyet a kormány módosítástervezetének lényegi pontjaival. Információink szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala kedden egyeztetett a legfontosabb határon túli magyar szervezetek képviselőivel.
***
Figyelnek a Benes-dekrétumokra. Az Európai Parlament (EP) luxemburgi székhelyű panaszbizottságának vezetője, Helmut Betz levélben értesítette Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét, hogy a bizottság iktatta a világszövetség beadványát, amelyben a szervezet hivatalosan kérte: az EU intézményei vessék latba tekintélyüket annak érdekében, hogy Szlovákia helyezze hatályon kívül a Benes-dekrétumokat. Az MVSZ az EP elnökéhez még tavaly októberben juttatta el beadványát. (MN)
Itt van Orbán Viktor öt pontja a jövőnkről + videó
