Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint a NATO történetének legmélyebb válságát éli át. Tegnap kétszer is elhalasztották a szervezet Irakkal foglalkozó tanácsülését, majd az esti órákban George Robertson főtitkár bejelentette, hogy a megbeszéléseket ma reggel tartják. Megfigyelők szerint az egész napos eredménytelenség hátterében három ország – Franciaország, Németország és Belgium – áll, akik nem akarnak hozzájárulni az amerikai készenléti intézkedésekhez, bízva Irak leszerelésében. A többi tizenhat ország viszont sürgeti, hogy a szövetség egysége álljon helyre, és teljesítsék a biztonságát féltő török szövetséges kéréseit.
Szaddám Huszein lefegyverzése szóba került Vlagyimir Putyin párizsi tárgyalásain is. Franciaországnak és Oroszországnak szorosan együtt kell működnie az Irak elleni háború megakadályozásáért – hangsúlyozta Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök.
*
George Bush amerikai elnök csalódottságának és értetlenségének adott hangot Franciaország „rövidlátó” politikája miatt, amely szerinte káros hatással van a katonai szövetségre. „Csalódott vagyok, mert Franciaország megakadályozza a NATO-t abban, hogy segítsen Törökországnak” – jelentette ki az elnök. Ezzel egyidejűleg Kína üdvözölte a hétfőn közzétett francia–német– orosz nyilatkozatot, amely nagyobb erőfeszítéseket szorgalmaz Irak békés leszerelésére.
A nyilatkozatban Berlin, Párizs és Moszkva az Irakba küldött ENSZ-fegyverzetellenőrök tevékenységének „jelentős fokozását”, megbízatásuk meghosszabbítását javasolta, és kifejezte meggyőződését, hogy Bagdadot békés úton is le lehet fegyverezni. Irakban nem reagáltak kitörő lelkesedéssel a javaslatra. Nadzsi Szabri külügyminiszter egy tegnapi interjúban kijelentette: „Hivatalosan nem kerestek meg bennünket a tervvel kapcsolatban, de egyetlen iraki sem fogadja el, hogy nemzetközi katonai erők állomásozzanak hazája területén.”
Sajtóértesülések szerint Szaddám Huszein utasítására nagy mennyiségű robbanóanyagot halmoztak fel az iraki olajmezők közvetlen közelében, valószínűleg azzal a céllal, hogy amerikai támadás esetén megsemmisítsék a kutakat.
Bagdad azt állítja, hogy az olajbányászathoz van szükségük a robbanóanyagra, ám a vásárolt mennyiség többszöröse annak, amennyire ipari célból szükség lehet.
Élesen elítélte az Egyesült Államok beavatkozási politikáját Mohammed Hatami iráni elnök. „A tervezett háború jó példája annak az amerikai irányvonalnak, amely minden országban, sőt az egész világon kész beavatkozni, ha a sajátjával ellentétes politikát tapasztal. Ez a politika nyomasztóan hat országunkra és a világ minden függetlenségét féltő államára” – tette hozzá Hatami. Szaddám Huszein felajánlotta a teheráni kormánynak, hogy felhagy a Mudzsahedin Halk nevű iráni ellenzéki szervezet támogatásával, de cserébe azt kérte, Irán is szüntesse be az iraki síiták és kurdok támogatását.
origo.hu
Videón a látványos drogfogás
