Az elmúlt évben a bruttó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 19,6 százalékkal, a reálkereset pedig a fogyasztóiár-index 5,3 százalékos növekedése mellett 13,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférát 13,3 százalékos, a költségvetést 29,2 százalékos keresetemelkedés jellemezte – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentéséből. A költségvetési terület magas keresetnövekedési ütemét a 2001. évben történt központi intézkedések áthúzódó hatása és a 2002. évi illetményemelések magyarázzák. Tavaly a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, ugyanannyian, mint az előző évben. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 127 300 forint volt, ez 17,4 százalékos növekedést jelentett a 2001. évihez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 122 500 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 84 700 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 169 900 forintot jelentett. A versenyszférában dolgozók átlagosan 116 600 forintot, ezen belül a fizikai munkások 84 200 forintot, a szellemiek 182 700 forintot kerestek, míg a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 136 900 forintot, ezen belül a fizikaiak 88 600 forintot, a szellemiek 157 000 forintot kerestek.
A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt (241 300 forint), ezt követte a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (167 800 forint). Legkevesebbet a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártásában (69 200 forint) dolgozók kerestek. Az alkalmazotti adókedvezmény szeptemberi emelése miatt szeptember–december hónapokban a nettó átlagkereset növekedési üteme 3-4 százalékponttal haladta meg a bruttó átlagkeresetét.
London szeptemberben elismerheti a palesztin államot
