Új BT-határozatot vár Washington

Egy volt amerikai hírszerzőtiszt – aki jelenleg egy Iraki Felszabadítási Bizottság nevet viselő szervezet elnöke – aktív szerepet játszott az amerikaiak iraki politikájához felsorakozó „vilniusi tízek” szolidaritási nyilatkozatának kezdeményezésében és megfogalmazásában – írta az International Herald Tribune.

A lap arról tudósít, hogy egy Bruce Jackson nevű amerikai tisztségviselő jelentős szerepet vállalt a Párizs haragját kiváltó nyilatkozat megszerkesztésében.
Közben a Bush-kormányzat egyik magas rangú tisztségviselője bejelentette: az Egyesült Államok a jövő héten Irakról új határozati javaslatot szándékozik előterjeszteni az ENSZ BT-ben. Ebben kérni fogja a felhatalmazást katonai erő alkalmazására Bagdad ellen.
Több amerikai hadihajó még mindig a Földközi-tengeren vesztegel, noha a török gazdasági miniszter úgy vélte: a napokban megoldást találhatnak arra a pénzügyi vitára, amely jelenleg hátráltatja az amerikai alakulatok Törökországba vezénylését. Az amerikai védelmi miniszterhelyettes mindazonáltal úgy nyilatkozott: ha szükségessé válik a fegyveres beavatkozás, „el fogjuk érni kitűzött céljainkat, Törökország segítségével vagy anélkül

Az amerikai védelmi miniszterhelyettes mindazonáltal úgy nyilatkozott: ha szükségessé válik a fegyveres beavatkozás, „el fogjuk érni céljainkat, Törökország segítségével vagy anélkül”. A vita miatt jelenleg a Földközi-tengeren vesztegelnek harckocsikkal és más páncélozott fegyverekkel megrakott amerikai hadihajók. Az amerikaiak állomásoztatása ügyében egyébként nehezen születik meg a döntés Törökországban. Yasar Yakis török külügyminiszter hangsúlyozta: a döntés előtt még meg kell várni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások befejezését.
Az Egyesült Államok tegnap egyébként Szlovéniát is felkérte, hogy engedélyezze amerikai csapatok és katonai felszerelések áthaladását a területén. A csapatok és a katonai felszerelések egyaránt Törökország védelmét szolgálnák. Gregor Krajc szlovén kormányszóvivő közölte: az amerikai kérés teljesítése úgy képzelhető el, hogy Szlovénia és az Egyesült Államok hivatalos megállapodást köt, majd ezt a dokumentumot ratifikálja a szlovén parlament. Diplomáciai források szerint az Irak elleni előkészületek jegyében a napokban amerikai katonákat várnak a romániai Constanta város Mihail Kogalniceanu repülőterére is.
George W. Bush tegnap hosszas telefonbeszélgetést folytatott Tony Blair brit miniszterelnökkel az ENSZ BT készülő határozatáról. Noha beszélgetésük tartalmáról nem közöltek részleteket, a The Guardian már késznek tűnő támadási terveket ismertetett. A vezető baloldali brit napilap szerint a „szovjet módra központosított” iraki távközlési hálózat erőteljes légi „felpuhítása” után a királyi tengerészgyalogság kommandósai vezetnék be a szárazföldi akciót a Bászra elleni, tenger felől kezdődő támadással. A lap elismeri, hogy a tervekről szóló brit és amerikai kiszivárogtatások között lehetnek szándékosan félrevezetők is az irakiak megtévesztése végett, de biztos, hogy Bászra, Irak egyetlen tengeri kikötője valóban az elsődleges célpontok között lesz.
Az Egyesült Államok mindeközben arra figyelmeztette Irakot, tartózkodjék attól, hogy polgári személyeket élő védőpajzsként használjon, azt hangoztatva, hogy ez a módszer kimeríti az emberiség elleni bűntett fogalmát. Iraki források egyébként tudni vélik, hogy Szaddám Huszein iraki elnök tegnap összehívta legbizalmasabb polgári és katonai tanácsadóit, hogy megvitassák a háború esetén hozandó intézkedéseket.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter közben újságírók előtt úgy fogalmazott: nyomás nehezedik az ENSZ Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőreire avégett, hogy szolgáltassanak a Biztonsági Tanácsnak Irak elleni háborúra ürügyet adó információt, vagy szüntessék be munkájukat. Jurij Fedotov külügyminiszter-helyettes szerint az iraki válság jelenlegi szakaszában Moszkva nem támogatna egy Bagdad elleni katonai akcióra felhatalmazást adó BT-határozatot.
Francia bejelentés szerint két Mirage–IV-es felderítőgép indult útnak péntek reggel a franciaországi Istres légibázisról a Perzsa-öböl térségébe, hogy részt vegyen a dél-iraki repüléstilalmi zóna légi ellenőrzésében. Bruno Clermont ezredes, a dél-franciaországi katonai támaszpont parancsnoka szerint a francia felderítőgépek „az ENSZ-ellenőrök égi szemeinek” szerepét fogják betölteni.

***
Az orosz lapok óvnak Magyarországtól. Egyelőre a szokásostól eltérő rendőri mozgás nem érzékelhető a moszkvai magyar nagykövetség körül, tájékoztatott lapunk érdeklődésére a diplomáciai képviselet a lenta.ru azon hírével kapcsolatosan, miszerint az orosz fővárosban fokozott rendőri védelem alá helyezik az iraki kérdésben az Egyesült Államok álláspontja mellett felsorakozó államok nagykövetségeit. Mint elmondták, a moszkvai külképviseletek külső rendőri biztosítását ellátó egység parancsnoka is megerősítette, hogy ilyen intézkedésekre a magyar nagykövetség esetében nem került sor. Az orosz sajtóban egyébként az utóbbi időben az irakiak taszári kiképzése kapcsán többször is szóba került Magyarország, mégpedig mint fokozottan veszélyeztetett, így a turisták számára nem ajánlott ország. A Kommerszant 2003-as előrejelzéseiben például több írásban is az öt leginkább veszélyes ország között szerepelt Magyarország. (S. G.)

***
Simonyi hasonlata. A washingtoni magyar nagykövet egy amerikai lapnak nyilatkozva 1956-hoz hasonlította az iraki helyzetet. – A magyarok talán jobban megértik, miért kell a demokratikus államoknak harcba indulniuk – idézi Simonyi András szavait a Washington Times. A magyar diplomata 1956-ot felidézve arra a megállapításra jut: honfitársaink emlékeznek arra, hogy akkoriban a nemzetközi közösség tétlen maradt, éppen ezért megszálltak bennünket. Simonyi szerint a magyarok jól tudják, mihez vezet, ha a demokratikus országok most sem cselekednek. A nagykövet elhallgatta interjújában, hogy felmérések szerint négy magyarból három ellenzi az amerikai fellépést. (MN)