Újabb érv a háborúra?

Irak hazudik, amikor azt állítja, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei – mondta a brit külügyminiszter. Jack Straw – aki az ENSZ-fegyverzetellenőrök pénteken esedékes újabb jelentése előtt tett hivatalos kormánynyilatkozatot a londoni alsóházban – azt mondta: még mindig van esély az iraki válság békés megoldására, de ennek feltétele az erővel való fenyegetés fenntartása, és „nem a megoldás halasztgatási módjainak keresgélése”.

Irak – az ENSZ-szakértők értesülései szerint – olyan rakéták kifejlesztésén dolgozik, amelynek hatótávolsága nagyobb a számukra engedélyezett 150 kilométernél. Ezt az a szakértői csoport állítja, amelyet Hans Blix, a világszervezet fegyverzetellenőreinek vezetője hívott életre. Megfigyelők szerint amenynyiben igaznak bizonyul állításuk, az újabb érvet szolgáltat az Egyesült Államok számára az Irak elleni hadműveletek megkezdésének igazolására. Ezzel egy időben a Rómában tárgyaló Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes kijelentette: „Az iraki rakéták senkit sem fenyegetnek, hiszen még elektronikus célravezérlő rendszerrel sincsenek ellátva.” Tárik Aziz bejelentette azt is: Irak kész dokumentált bizonyítékokat bemutatni arról, hogy már nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Közben Jurij Fedorov orosz külügyminiszter-helyettes – miután részt vett az ENSZ-ellenőrök vezetője által tartott tájékoztatón – elmondta: pénteki beszámolójában Hans Blix azt fogja hangoztatni, hogy nem történt előrehaladás Irak lefegyverzése tekintetében.
Ezalatt Irakban a fegyverzetellenőrök további katonai jellegű létesítményeket tekintettek meg. Előzőleg az ENSZ-ellenőröknek módjuk volt kihallgatni egy újabb iraki tudóst és egy rangidős iraki diplomatát is. Védelmi minisztériumi források szerint egyébként a Perzsa-öböl térségébe telepített amerikai erők létszáma a hét végére eléri a 150 ezer főt, azt a „kritikus tömeget”, amely elegendő ahhoz, hogy bármikor megindítsák a hadműveleteket Szaddám Huszein rezsimje ellen.
A német kormány továbbra is kitart álláspontja mellett, és nem vállal aktív szerepet egy Irak elleni katonai akcióban – jelentette németországi tudósítónk. Gerhard Schröder tegnap a Bundestagban nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány minden lehetőséget ki akar használni a konfliktus békés megoldása érdekében. Az ellenzéki német keresztény pártok egyébként nem jártak sikerrel a kormányt politikai irányváltásra ösztökélő törekvésükben: határozati indítványaikat leszavazták, azt is, amely a nyolcak levelének szó szerinti átvételét szorgalmazta. Peter Struck német védelmi miniszter közölte, hogy legkésőbb szombatra várja a döntést a NATO állandó tanácsában Törökország ügyében. (Tegnap egyébként elmaradt a testület délutánra kitűzött újabb ülése. Franciaország, Németország és Belgium képviselői már korábban előre jelezték, hogy a kitűzött ülésen sem szavazzák meg a határozatot.) Az Egyesült Államok kongresszusában egyébként értetlenséget és csalódást váltott ki, hogy Franciaország, Németország és Belgium megakadályozta a NATO-t a Törökország megsegítését célzó szükségterv kidolgozásának megkezdésében. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnap újfent bírálta a három országot, és úgy vélekedett, hogy a katonai segítségnyújtásnak még az esetleg kirobbanó iraki fegyveres konfliktus előtt kellene megtörténnie.
Pozsonyi tudósítónk jelentése szerint a szlovák kormány újabb engedményt tett az Egyesült Államoknak, s határozatban rögzítette, hogy az iraki háború esetén az amerikaiak mind haderő-, mind haditechnika-szállításra igénybe vehetik Szlovákia köz- és vasútjait. Közben az a hír is napvilágot látott, hogy a 75 fős vegyi és biológiai alakulat a Magas-Tátrában gyakorlatozik, s immár valós biológiai és vegyi gázokat tesztel.
*
A Malév Rt. részletes akciótervet dolgozott ki arra az esetre, ha megindulna a támadás Irak ellen – mondta el a légitársaság szóvivője. Péter Gyöngyi közölte: a charterjáratok közül háború esetén dönteni kell a monastiri, a hurghadai, a Sarm-es-Sejk-i, a mombasai, az akabai és a bangkoki közlekedtetéséről.