Veszélyben az EU-tagság?

A háború nem elkerülhetetlen – szögezték le az iraki válság kapcsán az eddig rendkívül megosztott uniós tizenötök a hosszas viták után hétfőn este Brüsszelben elfogadott határozatukban. Jacques Chirac a tanácskozást követően éles kirohanást intézett a kelet- és közép-európai országok ellen, amiért az iraki kérdésben Washington pártjára álltak.

Ruff Orsolya
2003. 02. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Veszélyesnek és gyerekesnek nevezte a francia elnök, hogy Lengyelország, Csehország, Magyarország és a vilniusi tízek csoportja Irak ügyében határozottan kiállt az Egyesült Államok politikája mellett. Nyilatkozatában Jacques Chirac úgy vélte: ezek az országok meglehetősen felelőtlenül viselkedtek, nem törődve az amerikai álláspont mögé való gyors felzárkózás veszélyeivel. Kijelentette: mindnyájan „nagy lehetőséget szalasztottak el a hallgatásra”, és lépésükkel azt kockáztatták, hogy maguk ellen hangolják a tizenötök közvéleményét.
Chirac utalt arra is: ha az uniós referendumon csak egy ország is nemmel voksol majd, akkor az „kisiklathatja” az egész bővítési folyamatot. Hozzátette: „Ha (a tagjelölt) országok már a családhoz tartoznak, több joggal rendelkeznek, mint amikor még csak várnak a csatlakozásra, és az ajtón kopogtatnak.” A francia államfő a tagjelöltek közül név szerint Romániát és Bulgáriát említette, mondván: ha csökkenteni akarták az esélyeiket, akkor „aligha találhattak volna jobb módot erre”.
*
Medgyessy Péter miniszterelnök a francia államfő bírálatáról azt mondta, „elég jól nevelt ahhoz”, hogy ne válaszoljon rá. „Ez egy kissé nehéz este után elmondott vélemény volt. Ilyesmi előfordul…” – tette hozzá Medgyessy, megjegyezve: „egyáltalán nem” tart attól, hogy e kijelentések gátolják az Európai Unió bővítését.
Chirac elnök nyilatkozatára reagálva Kovács László külügyminiszter magyar újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy egyetlen országot sem lehet megbélyegezni vagy megfenyegetni amiatt, mert másként gondolkodik a transzatlanti partnerség fontosságáról. „Mi azt mondjuk, hogy ez elegendhetetlen feltétele az iraki kérdés békés megoldásának” – jelentette ki a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a katonai megoldáshoz elegendő az Egyesült Államok katonai ereje, ahhoz nem szükséges transzatlanti partnerség. Újságírói kérdésre válaszolva, amely a francia elnök által is említett ratifikációs folyamat esetleges megfeneklését vezette fel, Medgyessy Péter miniszterelnök tényként említette, hogy francia kollégája, Jean-Pierre Raffarin meghívta egy avignoni konferenciára, ahol a két politikus az EU bővítését és a ratifikációt népszerűsíti majd. Lapunk kérdésére egyébként Kovács László elmondta: a tagjelöltek tegnapi találkozóján nem merült fel, hogy közösen válaszoljanak Chirac elnök szavaira. Ugyancsak lapunk kérdésére Medgyessy Péter megerősítette, hogy – akárcsak a többi tagjelölt ország vezetője – levelet kapott Tony Blair brit miniszterelnöktől. „A levél nem arról szól, hogy írjak alá még egy levelet” – tette hozzá a kormányfő, kifejtve, hogy brit kollégája a hétfői tanácskozás tapasztalatait osztotta meg vele, hangsúlyozva, hogy rendkívül pozitív fejleménynek tekinti a közös álláspont kialakítását. Az uniós politikusok közül egyébként többen is védelmükbe vették a tagjelölteket. Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa szerint a francia elnöknek „megvan a maga stílusa”, és olykor „színesen használja a francia nyelvet”. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa úgy vélte, nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki válság kapcsán inkább Washington felé hajló közép- és kelet-európai államokat esetleg mégse vegyék fel a szervezetbe.
Éjszakába nyúló vita és tanácskozás után egyébként az EU állam- és kormányfői hétfői, rendkívüli csúcstalálkozójukon egyezségre jutottak Irak ügyében. A tizenötök a vártnál keményebb hangvételű nyilatkozatban szögezték le, hogy a háború nem elkerülhetetlen, ám az erő alkalmazása csak végső eszközként jöhet számításba. Az EU-tagok azonban úgy vélik: a fegyverzet-ellenőrzést nem lehet a végtelenségig folytatni, noha teljes támogatásukról biztosították az ENSZ-szakértők munkáját. A határozat úgy szól: Irak kapott egy utolsó esélyt, hogy békésen megoldja a válságot, és ha a továbbiakban is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség akaratát, egyedül kell viselnie a következményeket. Az EU ugyanakkor elismeri, hogy a nemzetközi rend középpontjában továbbra is az ENSZ áll, és Irak leszerelésében az elsőrendű felelősséget a Biztonsági Tanács viseli. Megfigyelők szerint noha a határozat helyreállította az EU egységét, mégis több fontos kérdést nyitva hagyott, így nem foglalt állást abban: szükséges-e újabb BT-határozat, illetve mennyi időre lenne szükség a leszerelésre. A tegnapi tanácskozást követően Medgyessy Péter miniszterelnök kifejtette, hogy magyar részről elfogadhatónak tartják a hétfői határozatot.
*
Eltérően ítélik meg a parlamenti pártok Jacques Chirac francia elnök hétfői nyilatkozatát. Minden országnak joga van az önálló véleményhez, a csatlakozó országoknak nem kötelességük hallgatni – mondta az MTI-nek Budapesten Szent-Iványi István. A parlament európai integrációs bizottságának SZDSZ-es elnöke leszögezte: az európai országok között nincsenek első- és másodosztályú államok. A Fidesz szerint Magyarország számára komoly pozícióvesztést jelentett az a levél, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök több más európai vezetővel közösen írt alá az iraki válság ügyében. Szájer József alelnök úgy vélte, az a külpolitika, amely mindig külső igazodási pontot keres és nem a belső nemzeti érdekek mentén halad, könnyen eltévelyedhet a nemzetközi követelmények dzsungelében. Mint vélekedett, az a levél, amelyet Medgyessy is aláírt, komoly konfliktust és válságot robbantott ki. Szájer ugyanakkor leszögezte, hogy a jelen helyzetben az Európai Uniónak egységes álláspontra van szüksége. Szájer szerint rosszabbkor nem is lehetett volna ezt a lépést megtenni, hiszen a nemzeti parlamentek most hagyják majd jóvá Magyarország csatlakozási szerződését. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint rendezetlenek Európa ügyei, és minden felelős politikai erőnek intő jel az elmúlt hetek eseménysorozata.
***
Kommandósok Bagdadban Az amerikai különleges erők egy csoportja behatolt Bagdadba, hogy nagyszabású hadműveletek előkészítésének részeként diverzáns feladatokat hajtson végre az iraki fővárosban – írta tegnap egy tekintélyes arab lap. A Londonban szerkesztett as-Sark al-Auszat című újság szerint a kommandósok már végre is hajtottak több kis erejű robbantást. A robbantások jelentéktelen károkat okoztak csupán, de a kommandósok az akciókkal az iraki létesítmények védelmének erősségét kívánták felmérni. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.