Veszélyesnek és gyerekesnek nevezte a francia elnök, hogy Lengyelország, Csehország, Magyarország és a vilniusi tízek csoportja Irak ügyében határozottan kiállt az Egyesült Államok politikája mellett. Nyilatkozatában Jacques Chirac úgy vélte: ezek az országok meglehetősen felelőtlenül viselkedtek, nem törődve az amerikai álláspont mögé való gyors felzárkózás veszélyeivel. Kijelentette: mindnyájan „nagy lehetőséget szalasztottak el a hallgatásra”, és lépésükkel azt kockáztatták, hogy maguk ellen hangolják a tizenötök közvéleményét.
Chirac utalt arra is: ha az uniós referendumon csak egy ország is nemmel voksol majd, akkor az „kisiklathatja” az egész bővítési folyamatot. Hozzátette: „Ha (a tagjelölt) országok már a családhoz tartoznak, több joggal rendelkeznek, mint amikor még csak várnak a csatlakozásra, és az ajtón kopogtatnak.” A francia államfő a tagjelöltek közül név szerint Romániát és Bulgáriát említette, mondván: ha csökkenteni akarták az esélyeiket, akkor „aligha találhattak volna jobb módot erre”.
*
Medgyessy Péter miniszterelnök a francia államfő bírálatáról azt mondta, „elég jól nevelt ahhoz”, hogy ne válaszoljon rá. „Ez egy kissé nehéz este után elmondott vélemény volt. Ilyesmi előfordul…” – tette hozzá Medgyessy, megjegyezve: „egyáltalán nem” tart attól, hogy e kijelentések gátolják az Európai Unió bővítését.
Chirac elnök nyilatkozatára reagálva Kovács László külügyminiszter magyar újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy egyetlen országot sem lehet megbélyegezni vagy megfenyegetni amiatt, mert másként gondolkodik a transzatlanti partnerség fontosságáról. „Mi azt mondjuk, hogy ez elegendhetetlen feltétele az iraki kérdés békés megoldásának” – jelentette ki a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a katonai megoldáshoz elegendő az Egyesült Államok katonai ereje, ahhoz nem szükséges transzatlanti partnerség. Újságírói kérdésre válaszolva, amely a francia elnök által is említett ratifikációs folyamat esetleges megfeneklését vezette fel, Medgyessy Péter miniszterelnök tényként említette, hogy francia kollégája, Jean-Pierre Raffarin meghívta egy avignoni konferenciára, ahol a két politikus az EU bővítését és a ratifikációt népszerűsíti majd. Lapunk kérdésére egyébként Kovács László elmondta: a tagjelöltek tegnapi találkozóján nem merült fel, hogy közösen válaszoljanak Chirac elnök szavaira. Ugyancsak lapunk kérdésére Medgyessy Péter megerősítette, hogy – akárcsak a többi tagjelölt ország vezetője – levelet kapott Tony Blair brit miniszterelnöktől. „A levél nem arról szól, hogy írjak alá még egy levelet” – tette hozzá a kormányfő, kifejtve, hogy brit kollégája a hétfői tanácskozás tapasztalatait osztotta meg vele, hangsúlyozva, hogy rendkívül pozitív fejleménynek tekinti a közös álláspont kialakítását. Az uniós politikusok közül egyébként többen is védelmükbe vették a tagjelölteket. Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa szerint a francia elnöknek „megvan a maga stílusa”, és olykor „színesen használja a francia nyelvet”. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa úgy vélte, nincs ok olyan fontolgatásokra, hogy az iraki válság kapcsán inkább Washington felé hajló közép- és kelet-európai államokat esetleg mégse vegyék fel a szervezetbe.
Éjszakába nyúló vita és tanácskozás után egyébként az EU állam- és kormányfői hétfői, rendkívüli csúcstalálkozójukon egyezségre jutottak Irak ügyében. A tizenötök a vártnál keményebb hangvételű nyilatkozatban szögezték le, hogy a háború nem elkerülhetetlen, ám az erő alkalmazása csak végső eszközként jöhet számításba. Az EU-tagok azonban úgy vélik: a fegyverzet-ellenőrzést nem lehet a végtelenségig folytatni, noha teljes támogatásukról biztosították az ENSZ-szakértők munkáját. A határozat úgy szól: Irak kapott egy utolsó esélyt, hogy békésen megoldja a válságot, és ha a továbbiakban is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség akaratát, egyedül kell viselnie a következményeket. Az EU ugyanakkor elismeri, hogy a nemzetközi rend középpontjában továbbra is az ENSZ áll, és Irak leszerelésében az elsőrendű felelősséget a Biztonsági Tanács viseli. Megfigyelők szerint noha a határozat helyreállította az EU egységét, mégis több fontos kérdést nyitva hagyott, így nem foglalt állást abban: szükséges-e újabb BT-határozat, illetve mennyi időre lenne szükség a leszerelésre. A tegnapi tanácskozást követően Medgyessy Péter miniszterelnök kifejtette, hogy magyar részről elfogadhatónak tartják a hétfői határozatot.
*
Eltérően ítélik meg a parlamenti pártok Jacques Chirac francia elnök hétfői nyilatkozatát. Minden országnak joga van az önálló véleményhez, a csatlakozó országoknak nem kötelességük hallgatni – mondta az MTI-nek Budapesten Szent-Iványi István. A parlament európai integrációs bizottságának SZDSZ-es elnöke leszögezte: az európai országok között nincsenek első- és másodosztályú államok. A Fidesz szerint Magyarország számára komoly pozícióvesztést jelentett az a levél, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök több más európai vezetővel közösen írt alá az iraki válság ügyében. Szájer József alelnök úgy vélte, az a külpolitika, amely mindig külső igazodási pontot keres és nem a belső nemzeti érdekek mentén halad, könnyen eltévelyedhet a nemzetközi követelmények dzsungelében. Mint vélekedett, az a levél, amelyet Medgyessy is aláírt, komoly konfliktust és válságot robbantott ki. Szájer ugyanakkor leszögezte, hogy a jelen helyzetben az Európai Uniónak egységes álláspontra van szüksége. Szájer szerint rosszabbkor nem is lehetett volna ezt a lépést megtenni, hiszen a nemzeti parlamentek most hagyják majd jóvá Magyarország csatlakozási szerződését. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint rendezetlenek Európa ügyei, és minden felelős politikai erőnek intő jel az elmúlt hetek eseménysorozata.
***
Kommandósok Bagdadban Az amerikai különleges erők egy csoportja behatolt Bagdadba, hogy nagyszabású hadműveletek előkészítésének részeként diverzáns feladatokat hajtson végre az iraki fővárosban – írta tegnap egy tekintélyes arab lap. A Londonban szerkesztett as-Sark al-Auszat című újság szerint a kommandósok már végre is hajtottak több kis erejű robbantást. A robbantások jelentéktelen károkat okoztak csupán, de a kommandósok az akciókkal az iraki létesítmények védelmének erősségét kívánták felmérni. (MTI)
origo.hu
Gulyás Gergely bepereli a 444-et
