Amerikai cégek nyernek a háborún

Lapértesülések szerint az Egyesült Államok már leosztotta saját cégeinek az iraki újjáépítés „legzsírosabb” falatait. Az amerikai pénzügyminisztérium aktív résztvevője lenne az iraki központi bank megreformálásának. Mindeközben az Egyesült Államok szenátorai arról beszélnek, hogy nem használ a gazdaságnak a háború.

Az amerikai kormány szervezi a háború befejezése után az iraki újjáépítésben részt vevő cégeket, még az előtt, hogy az iraki háború kirobbant volna. A Wall Street Journal című üzleti napilap korábban azt állította, hogy az amerikai vezetés a legnagyobb falatokat az amerikai cégeknek szánja.
Az ENSZ és az újjáépítési munkálatokban hagyományosan részt vevő nemzetközi szervezetek, amelyek Koszovóban és Afganisztánban is tevékenykednek, nagy veszteseknek számítanak.
Az amerikai terv 1,5 milliárd dollárt szán a magáncégekkel kötendő szerződésekre és mindössze ötvenmillió dollárt különítenének el más, nem kormányzati szervezetek számára. Mindeközben az amerikai pénzügyminisztérium arra készül, hogy aktív résztvevője legyen az iraki központi bank megreformálásának.
*
A terv értelmében az utak, iskolák, kórházak építése, a hatalmas újjáépítési munka már a konfliktus lezárása utáni hetekben kezdetét venné. A Fehér Ház e munkákra az idei évre 1,8 milliárd dolláros felhatalmazást kérne, 800 millió dollárt pedig humanitárius segélyekre azon a 100 milliárd dolláron felül, amibe maga a háború kerülne. Az ENSZ fejlesztési programja évente 10 milliárd dollárra becsüli az újjáépítés terheit, és szerinte erre az összegre három éven át lenne szükség.
Mindeközben az amerikai központi bank, a Federal Reserve vezetője abban reménykedik, hogy egy rövid ideig tartó és sikeres Irak elleni háború egymagában is javítja majd a konjunktúrát, hiszen megszűnik a hónapokig tartó bizonytalanság – írta az MTI.
Az amerikai költségvetés a lanyha konjunktúra és az erőteljesen növekvő katonai kiadások miatt négy többletet mutató év után mélyen deficitessé vált, és a következő évben 300 milliárd dollár körüli hiány várható a háború terheinek beleszámítása nélkül.
A demokraták kifogásolják a pontos adatok hiányát és bírálják a kormányt, amely esetleg maga sem rendelkezik konkrét számításokkal. Mindenesetre a katonai akció költségeit mintegy 100 milliárd dollárra becsülik a kormányzat könyvelői.
A szakértők szerint Bush elnök óriási adómérséklési terve halálra van ítélve. Tizenegy republikánus képviselő máris tiltakozott Bush elnök 726 milliárd dollárt kitevő adócsökkentési elképzelése ellen, mondván, hogy az ügy „Disneyland-színvonalú”, hiszen a kiadások ismeretének hiányában nem lehet az ország pénzügyi jövőjéről vitázni.
***
Leminősítették a légitársaságokat.
Egyszerre 11 nagy amerikai és európai légitársaság adósi besorolását helyezte leminősítést valószínűsítő negatív figyelőlistára a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő az iraki háború hatásaira hivatkozva. Az érintett cégek között olyanok vannak, mint az amerikai Delta, Northwest, Continental és Southwest, valamint Európából a British Airways és a német Lufthansa. (MTI)
***
Drágul az arany.
A biztos menedéknek tekintett arany ára emelkedőben van a háború kitörése előtt megnőtt vásárlási kedv hatására. A szakértők azonban arra számítanak, hogy a következő napon – a Szaddám Huszein távozásáról szóló ultimátum lejártáig – robbanásszerű változás nem áll be az árban. Tegnap az aranyat 338,75–339,50 dolláron jegyezték unciánként Londonban. (MTI)