Demonstráció készül a Viharsarokban

A mezőgazdasági termelők biztonsága érdekében demonstrációra készülnek a viharsarki gazdák. Az akcióra azért kerül sor, mert a kormány, ígérete ellenére, nem szavatolja a termelői biztonságot, és arra sem ad egyértelmű magyarázatot, hogy az unióban milyen feltételeknek kell eleget tenniük az agráriumban dolgozóknak. A megmozdulás ötletgazdája Hanó Miklós békési gazdálkodó, volt kisgazda képviselő.

Mivel a jelenlegi kormány egyáltalán nem biztosítja a termelők biztonságát – mert ígéretei ellenére nem garantálja, hogy nyugodtan, gondok nélkül értékesíthetik megtermelt árujukat –, és mert nem tudjuk, hogy milyen feltételek mellett menetelünk az Európai Unióba, a tavasz folyamán tüntetéssel tiltakozunk e „politika” ellen – nyilatkozta lapunknak Hanó Miklós, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának volt kisgazda alelnöke. – A tavaszra tervezett megmozdulás az elképzelések szerint nemcsak Békésre, hanem a környező megyékre is kiterjedne, és valószínűleg gazdaköri támogatást is kapna – tette hozzá a jelenleg önkormányzati képviselőként tevékenykedő egykori honatya.
Hanó Miklós a kiszámíthatatlanságra „napi” témaként a sertéságazatból ragadott példát, rámutatva, hogy 350 forintos felvásárlási árat ígért a kormány, de ahelyett ma 210–230 forintot kapnak a sertés kilójáért a gazdák. Másik példaként a tarthatatlanul alacsony gabonaárakat említette, mondván, a kiváló minőségű, de a szokásosnál ötven százalékkal kevesebb termés ellenére ma 21 ezer forintért sem az étkezési gabona, sem a kukorica nem adható el nyereségesen, mert termelésük önköltsége magasabb, mint a piaci ár. Ezért természetesen jövedelem sem keletkezik, és a termelőket a totális csőd veszélye fenyegeti, hiszen számukra más jövedelemforrás nem áll rendelkezésre. Amennyiben ez valóban bekövetkezik, és a termelők tönkremennek, akkor a legrosszabb jön el számukra, mert sehol sincs egy gyár vagy egy üzem, ahová – részben a képzettségük hiánya miatt – elmehetnének dolgozni.
A vázolt helyzet kialakulásának megakadályozására mielőbb hathatós kormányzati intézkedéseket kell tenni – nyomatékosította Hanó Miklós. A szakember emlékeztetett rá, hogy amikor parlamenti képviselő volt, és a sertés-felvásárlási árak a mostanihoz hasonló alacsony szinten voltak, akkor bevezették a hatósági felvásárlási árat. Hanó Miklós szerint most is ezt a megoldást kellene alkalmazni, mert ez a rendelkezés az államnak egy fillérjébe sem kerülne, viszont rendezné a piaci viszonyokat. A volt honatya megjegyezte azt is, hogy a sertés-, illetve a hústermékpálya újraszabályozását sem tartaná elképzelhetetlennek, ugyanis a Vágóállat és Hús Terméktanácsban csak egyharmad arányban hallathatják véleményüket a termelők, akik nem tudnak hatékonyan fellépni a kétharmados feldolgozói és kereskedői oldallal szemben. Utóbbiakat egyébként nem is érdeklik igazából a termelők, mert jelentős mennyiségű olcsó importot hoznak az országba, és abból állítják elő készítményeik jelentős hányadát. Az átvételi és az importár közötti árrést pedig zsebre teszik – mondta Hanó Miklós.
– Agrárválság van, ezért követeljük az agrárkerekasztal létrehozását. Ennek tervezett tüntetésünkkel is szeretnénk nyomatékot adni, ahol a stratégiai, az EU-ra felkészítő programokat megtárgyalják, és érthetően közzéteszik, mert egyáltalán nem látjuk azokat az EU-követelményeket, amik a termelőkre hárulnak – mondta Hanó Miklós. – Ott vannak például a könyezetvédelemi előírások, amelyek betartásához jelentős beruházások szükségesek, de nem látjuk, hogy milyen fedezeteket rendel e beruházások mögé a kormány. Ha nincs támogatás, akkor önerőből lehetetlen a szükséges fejlesztések megvalósítása, ha viszont azok nem épülnek ki, akkor nem felelünk meg a követelményeknek és nem jelenhetünk meg – vagy csak hátrányosan – a piacon, és megint csak nagyon rosszul járunk.
A békési gazdálkodó egyáltalán nem tapasztalja a piaci biztonság megteremtésére irányuló intézkedéseket, sokkal inkább azt látja, hogy a kormányzati lépések következtében kialakult jövedelemhiány kiveszi a termelők kezéből a földet, amire a célszemélyek lecsaphatnak. – Ugyanis, ha van jövedelem a mezőgazdaságban, akkor a magyar paraszt nem adja el a földjét, viszont ha nincs jövedelme, akkor rákényszerül az értékesítésre, függetlenül attól, hogy a földtörvény védi-e a földet, illetve szabályozza-e annak értékesítését, vagy sem – szögezte le Hanó Miklós. Majd ismét nyomatékosította: a Békés megyei gazdák azt akarják, hogy legyen jövedelem a mezőgazdaságban, és a kormány támogassa az árakat, vagy legalább a jövedelemszerzésben segítse a agrártermelőket, hogy azok ne legyenek ennyire kiszolgáltatott helyzetben.