Mától duplájára, évi maximum 72 ezer forintra növekszik a lakás-takarékpénztári megtakarítások után járó állami támogatás mértéke: így a havi, optimális megtakarítási mérték húszezer forintra emelkedik. A változás következtében várhatóan jelentősen növekszik majd az érdeklődés a három hazai pénztár konstrukciói iránt.
Az államilag támogatott, kedvezményes banki hitelek megjelenését követően egy darabig úgy tűnt, hogy a lakástakarékok szerepe csökken a lakásfinanszírozásban. Ezt a vélekedést ugyanakkor nem támasztották alá a számadatok: a három piaci szereplő ügyfél- és szerződésszáma folyamatosan növekszik. A lakás-takarékpénztári megtakarítási formának több előnye van: induláskor nem kell nagy összeget elhelyezni, a havi betétbefizetéssel magas hozam realizálható. Egy családon belül ugyanakkor többen is szerződhetnek, így a hitellel és támogatással növelt megtakarítás a jelenlegi ingatlanárak mellett is versenyképes lehet.
A rövid, téli pangás után az utóbbi hetekben újra élénkülni kezdett a magyar ingatlanpiac, ezért várhatóan továbbra is erős marad az érdeklődés a jelzáloghitelek iránt. A jegybank adatai szerint a háztartási szektor tavaly tavasztól havonta nagyjából ötvenmilliárdnyi lakáskölcsönt vett fel, ennek eredményeként e szegmens összes új tartozásának nagyjából háromnegyedét az ingatlanhitelek adják.
A lakáshitelek állományának rendkívüli mértékű felfutása több dologgal is magyarázható. A legfontosabb körülmény, ami lehetővé tette a változást, az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer, amelynek eredményeként a hitelintézetek a piaci mértéknél jóval kedvezőbb kondíciók mellett árulnak lakáshiteleket. A másik körülmény a keresetek jelentős mértékű, az inflációt bőven meghaladó emelkedése. A harmadik ok a magyarországi ingatlanok tulajdoni szerkezetében keresendő: a hazai használt lakások döntő többsége magántulajdonú, és még mindig nem terheli jelzálog. Szerepet játszik az állomány erősödésében az is, hogy a lakástámogatási rendszerben hitelezőként szereplő bankszektornak szintén érdekében áll a nagymértékű kölcsönkihelyezés. Az ingatlanok iránti jelentős keresletbővülés mögött azonban nem csak a lakáshelyzet javításának szándékát lehet felfedezni: a megvásárolt lakások egy része – tekintettel a banki betétek, és egyéb hagyományos megtakarítási formák által biztosított alacsony hozamokra – nyilván befektetési célt is szolgál.
***
Tovább nőtt a pénzmennyiség. A monetáris bázis – amely a forgalomban lévő készpénz, illetve a monetáris intézmények jegybanknál lévő bankszámlabetétei állományának felel meg – éves növekedési indexe az előző havihoz képest 24,3 százalékponttal emelkedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. Az MNB adatai szerint a monetáris bázis összege az idén február végén 2389,6 milliárd forintot ért el, szemben az egy évvel korábbi 1519,8 milliárd forinttal. (B. M. T.)

Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert