Egyre lomhább a magyar gazdaság

A tavalyi évben 3,3 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, ami további lassulást jelent a 2001-ben regisztrált 3,8 százalékhoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölt előzetes adataiból. A beruházások 5,8 százalékkal növekedtek 2002-ben. Az elemzők ez évre a tavalyinál gyorsabb GDP-bővülést várnak, ám nem valószínű, hogy a növekedés mértéke az idén elérné a négy százalékot.

Hírösszefoglaló
2003. 03. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább lassult tavaly a gazdasági növekedés: a KSH tegnap közölt, előzetes adatai szerint a bruttó hazai termék 2002 negyedik negyedévében 3,7 százalékkal, a tavalyi év egészében pedig 3,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. 2001-re vonatkozóan még 3,8 százalékos éves bővülést regisztrált a KSH.
A statisztikai hivatal előzetes adatai szerint nemzetgazdasági beruházások volumene 2002 utolsó negyedévében 5,5 százalékkal, tavaly az év egészében – korrekciók nélkül – 5,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, szemben a 2001-es 3,2 százalékkal. A nemzetgazdasági beruházások értéke 2002-ben folyó áron 3313 milliárd forintot ért el.
A KSH közlése szerint a beruházás teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág 32,2 százalékos növekedése járult hozzá. Az éves építési beruházások 10,7 százalékkal emelkedtek, míg a gép- és berendezésberuházások 0,5 százalékkal csökkentek. A beruházások több mint egynegyedét adó ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág 14,5 százalékos bővülését jelentős részben a lakásberuházások adják. Számottevő, 35,1 százalékos bővülés volt az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban, ám a nagyarányú növekedést részben a 2001. évi alacsony beruházási teljesítményérték indokolja. Dinamikus, 11,4 százalékos növekedést regisztrált a KSH a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén, ugyanakkor a beruházások 21 százalékát képviselő feldolgozóiparban 9,2 százalékkal csökkent a fejlesztések volumene: ugyanebben az ágazatban hatszázalékos csökkenés következett be 2002 utolsó három hónapjában.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők és gazdaságkutatók szerint az idén ugyan gyorsulhat a gazdasági növekedés, ám annak mértéke 2003-ban sem haladja meg a négy százalékot. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy bár 2002 negyedik negyedévében a vártnál jobban alakult a GDP, ez csupán bizonytalan növekedést jelez. Hozzátette: a tartós növekedés „előszele” a feldolgozóipari beruházások bővülése lenne, ám a tegnap közölt adatok szerint 2002 utolsó negyedévében a feldolgozóiparban a beruházások volumene 6 százalékkal csökkent. Az elemző véleménye szerint a gazdasági növekedést továbbra is a lakossági fogyasztás hajtotta, de a bázishatást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nyeste Orsolya szerint amíg a Magyarország legfőbb exportpiacain nincs jele a fellendülésnek, addig nem várható tartós élénkülés. A Postabank Rt. az idei évre 3,5–3,6 százalékos gazdasági növekedést vár.
Detrekői László, a CIB Bank Rt. elemzője az MTI-hez eljuttatott értékelésében szintén úgy látja, hogy a növekedést továbbra is a jelentős béremelések kapcsán megugró fogyasztás dominálja. Ugyanakkor jelzi, hogy a negyedik negyedévben már érzékelhető volt az ipari termelés bővülése, illetve a beruházások is a várakozásoknál valamivel magasabb, 5,5 százalékos dinamikát mutattak a bázishoz képest. Az adat alapján valamelyest javulnak az idei kilátások is, ami miatt pozitív piaci hatásra számít a CIB.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezérigazgatójának véleménye szerint az éves GDP-növekedés egyebek mellett a vártnál jobb export teljesítménynek köszönhető. Az Ecostat előrejelzése szerint a beruházások dinamikája az idén 1,5–2 százalékponttal, 7,3–7,8 százalékra emelkedhet. Belyó Pál véleménye szerint a gazdasági növekedés az idén negyedévről negyedévre erősödhet, az év egészében a GDP várhatóan 3,7 százalékkal nő. – Ez ugyan elmarad attól a mértéktől, amivel a kormányzat a költségvetés készítésekor számolt – mutatott rá a kutató, ám a tervezettnél alacsonyabb növekedés nem teszi lehetetlenné a költségvetési hiány csökkentését.
***
Megugrott a deficit. Az államháztartás hiánya 163,8 milliárd forintot ért el ez év februárjában: ennek eredményeként az első két hónapi deficit 208,2 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 25 százaléka – áll a Pénzügyminisztérium tegnapi gyorsjelentésében. A központi költségvetés hiánya februárban 127,9 milliárd forintot, az első két hónapban pedig 140,8 milliárd forintot ért el, ami az egész évi előirányzat 24,7 százalékának felel meg. (B. M. T.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.