Egyre lomhább a magyar gazdaság

A tavalyi évben 3,3 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, ami további lassulást jelent a 2001-ben regisztrált 3,8 százalékhoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölt előzetes adataiból. A beruházások 5,8 százalékkal növekedtek 2002-ben. Az elemzők ez évre a tavalyinál gyorsabb GDP-bővülést várnak, ám nem valószínű, hogy a növekedés mértéke az idén elérné a négy százalékot.

Tovább lassult tavaly a gazdasági növekedés: a KSH tegnap közölt, előzetes adatai szerint a bruttó hazai termék 2002 negyedik negyedévében 3,7 százalékkal, a tavalyi év egészében pedig 3,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. 2001-re vonatkozóan még 3,8 százalékos éves bővülést regisztrált a KSH.
A statisztikai hivatal előzetes adatai szerint nemzetgazdasági beruházások volumene 2002 utolsó negyedévében 5,5 százalékkal, tavaly az év egészében – korrekciók nélkül – 5,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, szemben a 2001-es 3,2 százalékkal. A nemzetgazdasági beruházások értéke 2002-ben folyó áron 3313 milliárd forintot ért el.
A KSH közlése szerint a beruházás teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág 32,2 százalékos növekedése járult hozzá. Az éves építési beruházások 10,7 százalékkal emelkedtek, míg a gép- és berendezésberuházások 0,5 százalékkal csökkentek. A beruházások több mint egynegyedét adó ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág 14,5 százalékos bővülését jelentős részben a lakásberuházások adják. Számottevő, 35,1 százalékos bővülés volt az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban, ám a nagyarányú növekedést részben a 2001. évi alacsony beruházási teljesítményérték indokolja. Dinamikus, 11,4 százalékos növekedést regisztrált a KSH a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén, ugyanakkor a beruházások 21 százalékát képviselő feldolgozóiparban 9,2 százalékkal csökkent a fejlesztések volumene: ugyanebben az ágazatban hatszázalékos csökkenés következett be 2002 utolsó három hónapjában.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők és gazdaságkutatók szerint az idén ugyan gyorsulhat a gazdasági növekedés, ám annak mértéke 2003-ban sem haladja meg a négy százalékot. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy bár 2002 negyedik negyedévében a vártnál jobban alakult a GDP, ez csupán bizonytalan növekedést jelez. Hozzátette: a tartós növekedés „előszele” a feldolgozóipari beruházások bővülése lenne, ám a tegnap közölt adatok szerint 2002 utolsó negyedévében a feldolgozóiparban a beruházások volumene 6 százalékkal csökkent. Az elemző véleménye szerint a gazdasági növekedést továbbra is a lakossági fogyasztás hajtotta, de a bázishatást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nyeste Orsolya szerint amíg a Magyarország legfőbb exportpiacain nincs jele a fellendülésnek, addig nem várható tartós élénkülés. A Postabank Rt. az idei évre 3,5–3,6 százalékos gazdasági növekedést vár.
Detrekői László, a CIB Bank Rt. elemzője az MTI-hez eljuttatott értékelésében szintén úgy látja, hogy a növekedést továbbra is a jelentős béremelések kapcsán megugró fogyasztás dominálja. Ugyanakkor jelzi, hogy a negyedik negyedévben már érzékelhető volt az ipari termelés bővülése, illetve a beruházások is a várakozásoknál valamivel magasabb, 5,5 százalékos dinamikát mutattak a bázishoz képest. Az adat alapján valamelyest javulnak az idei kilátások is, ami miatt pozitív piaci hatásra számít a CIB.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezérigazgatójának véleménye szerint az éves GDP-növekedés egyebek mellett a vártnál jobb export teljesítménynek köszönhető. Az Ecostat előrejelzése szerint a beruházások dinamikája az idén 1,5–2 százalékponttal, 7,3–7,8 százalékra emelkedhet. Belyó Pál véleménye szerint a gazdasági növekedés az idén negyedévről negyedévre erősödhet, az év egészében a GDP várhatóan 3,7 százalékkal nő. – Ez ugyan elmarad attól a mértéktől, amivel a kormányzat a költségvetés készítésekor számolt – mutatott rá a kutató, ám a tervezettnél alacsonyabb növekedés nem teszi lehetetlenné a költségvetési hiány csökkentését.
***
Megugrott a deficit. Az államháztartás hiánya 163,8 milliárd forintot ért el ez év februárjában: ennek eredményeként az első két hónapi deficit 208,2 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 25 százaléka – áll a Pénzügyminisztérium tegnapi gyorsjelentésében. A központi költségvetés hiánya februárban 127,9 milliárd forintot, az első két hónapban pedig 140,8 milliárd forintot ért el, ami az egész évi előirányzat 24,7 százalékának felel meg. (B. M. T.)