Erdély apostola

„Az igazság védelmében és a szeretet
szolgálatában az üldöztetés és a börtön
nem szégyen, hanem dicsőség.”

Márton Áron gyulafehérvári püspök már életében legenda volt, halála után pedig bevonult a magyar szentek panteonjába. Küzdelmekkel, megpróbáltatásokkal teli élet jutott osztályrészül a székelyföldi születésű parasztgyermeknek. Szilárd keresztény értékrendszere, lényegre tekintő szemlélete, igazságosságra, megértésre épülő érvrendszere mindig az elesettek, a megszomorítottak, az üldözöttek oldalára állította a paraszti sorból pappá nevelődő, majd 42 évesen a püspöki székbe emelkedő Márton Áront.
Sorsa összekötötte a XX. században határtalan szenvedéseket átélt népével, de szellemét soha nem homályosította el sem felekezeti, sem nemzeti, sem emberi gyarlóságból fakadó részrehajlás. Úgy volt népének hiteles spirituális vezetője, hogy mindig felemelte szavát a vallásuk, nemzetiségük, szociális helyzetük miatt hátrányokat és üldöztetést szenvedők mellett. Hatása a magyarság számára akkor válik majd közkinccsé, ha életét és munkásságát kiemeljük a feledés homályából. Erre tesz szerencsés kísérletet Virt László az erdélyi püspök életét és eszméit bemutató könyvében. A szerző évtizedeken át kutatta, gyűjtötte a Márton Áron munkálkodásáról valló dokumentumokat. Erdélyi hátizsákos turistaként Márton nyomdokain járva felkereste azokat, akik hiteles beszámolóikkal, személyes élményeikkel egészítették ki az életrajz homályos pontjait. Ez a kitartó gyűjtőmunka szerencsésen párosult a szerző világos és plasztikus stílusával, keresztény felfogásával, aminek kiformálódása Márton Áron szellemi hatásának is köszönhető. Virt László élet-, jellem- és eszmerajz mellett remekül ábrázolja a kort, amely keretet és terepet nyújtott választott hőse munkálkodásához. A diktatúrák és nacionalizmusok XX. századi szorításában élő hívő ember aktív felelősségvállalását, a választott keresztény értékek megalkuvások nélküli képviseletét jelenti Márton Áron élete.
A világháborúkban és a hétköznapokban megingott erkölcsi világrend, a kérészéletű politikai hatalmaskodások idején Márton Áron mindig szilárd és szelíd következetességgel képviselte leveleiben, igehirdetéseiben és egész papi működésében az igazságosság és szeretet keresztény elveit. Lett légyen szó a kolozsvári egyházközség zavaros pénzügyeinek rendezéséről, a magyar felekezeti oktatás sanyarú helyzetéről, a nemzeti kultúra ápolásának jogairól vagy az üldözött magyarság, románság, zsidóság sorsáról a háborús időkben, illetve a változó jelképekkel operáló diktatúrákban. A testvéri megbecsülés szép példájaként emelte fel szavát a romániai vallásüldözés ellen is.
Hívek ezrei előtt mondott prédikációi szájhagyomány útján terjedtek Erdély-szerte és a nagyvilágban. Az általa hitelesen képviselt értékek jelentős szerepet játszottak a Kárpát-medencei magyarság megmaradásában, önbecsülésének elmélyülésében. Csíksomlyó, ez a kis település a magyarság megmaradásának, összetartásának, keresztény hitének jelképévé vált Márton Áron püspöksége idején. Zarándokok tömegei áradtak a tiszta, igaz szó, a „vox humana” meghallgatására.
1949-ben történt letartóztatásának, elítélésének, bebörtönzésének és elhallgattatásának ez volt az egyik kiváltó oka, amelynek következtében öt és fél évig ült börtönben. Bár életében soha nem beszélt erről az időszakról, megpróbáltatásairól elítélt társai emlékezéseiből tudunk.
Szabadulását követően tíz évig házi őrizetben tartották, de sem szellemét, sem jellemét megtörni nem tudták. A két évig tartó, izolált vizsgálati fogsága idején a hatalom halálhírét keltette. Ennek ellenére ott folytatta munkásságát, ahol az önkény miatt félbehagyta.
---------------------------------------------------
Márton Áron életművét bemutató kiállítás a Terror Háza Múzeumban tekinthető meg.
(Virt László: Nyitott szívvel – Márton Áron erdélyi püspök élete és eszméi. Teleki László Alapítvány – XX. Század Intézet, Budapest, 2002. Ármegjelölés nélkül)