Értékesíti egyik leányvállalatát a GYSEV

A magyar állam 62 százalékos tulajdonában levő Győr–Sopron– Ebenfurti Vasút (GYSEV) Rt. hamarosan értékesíti egyik leánycégét, a Fertővidéki Helyiérdekű Vasutat (FHÉV). A vasút Fertőszentmiklós és Neusidel See közötti 52 kilométer hosszú vonala az Osztrák Államszövetség, illetve Burgenland tartomány többségi tulajdonába kerül, a kisebbségi részvénycsomag pedig a GYSEV-é lesz. A GYSEV a 2002-es üzleti évet – tízszázalékos forgalomnövekedés mellett – veszteséggel zárja. A vasúti áruszállítás mint húzóágazat mellett idén jelentős forgalombővüléssel számol a személyszállítás területén, mégpedig a tavaly villamosított Sopron–Szombathely vonalon.

Jóváhagyta a GYSEV Rt. közgyűlése az FHÉV többségi tulajdonának értékesítését. A vevő az eredeti forgatókönyv szerint az Osztrák Államszövetség, illetve Burgenland tartománya lesz. Az FHÉV-ben meglevő 71 százalékos GYSEV-tulajdonrészt, valamint a körülbelül három százalékot kitevő szórványtulajdont veszik meg az osztrákok. Az állami vagyont képező 25+1 százalékot később a GYSEV vásárolja meg. Az értékesítésre kínált vasút Fertőszentmiklós és Neusidel See közötti szakszából tíz kilométer fut magyar, negyvenkét kilométer pedig osztrák területen. A vonal privatizációjáról – mint arról beszámoltunk – a GYSEV őszi rendkívüli közgyűlésén hoztak döntést, az eredeti elképzelések szerint osztrák tulajdonba hetvenegy százaléknál nagyobb rész került volna. Fehérvári László, a GYSEV Rt. vezérigazgatója, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a vasút értékesítését az osztrák fél kezdeményezte: a vevők a gyenge műszaki színvonalú és gyér forgalmú vonalat teljes egészében fel kívánják újítani és villamosítani szeretnék abból a megfontolásból, hogy a Fertő vidéki térség, illetve az osztrák főváros közötti turista- és hivatásforgalom jelentős részét egy környezetbarát és gazdaságos vasútvonalon bonyolítsák a jövőben. Az osztrákok által tervezett vonalkorszerűsítéshez szükséges 2,5-3 milliárd forint sem a GYSEV-nek, sem pedig a magyar államnak nem áll rendelkezésre – teszi hozzá Fehérvári László. A GYSEV a vonal korszerűsítését a magyar, illetve az osztrák állam anyagi segítségével tudta volna megoldani.
A magyar szakasz könyv szerinti értéke 23 millió forint, az osztráké pedig 43 millió schilling volt 2002-ben. A GYSEV piaci áron kívánja értékesíteni az FHÉV-et, a vezérigazgató szerint azonban – az infrastruktúra jelenlegi állapota miatt – nincs nagy különbség a vasútvonal könyv szerinti és a valós értéke között. A magyar állam 25+1 százalékos tulajdonrészét a GYSEV szintén alacsony áron vásárolja meg. A részvények adásvételére, illetőleg az FHÉV átadására várhatóan a májusi közgyűlést követően kerül sor. Fehérvári László hozzátette: a forgalmat döntően magyar személyzettel, továbbra is a GYSEV tartja fenn a vonalon. A villamosítást és a pályarehabilitációt követően az Osztrák Vasút két áramnemű motorvonata közlekedik várhatóan Pamhegen országhatár és Neusidel See között. Arról egyelőre nincs szó, hogy a szerelvények Sopronig közlekedjenek.
A GYSEV az általa kezelt 250 kilométer hosszú vonalhálózaton tavaly 6,5 millió tonna árut szállított és 2,3 millió utast fuvarozott. A 2002-es üzleti évet mégis veszteséggel zárja a társaság – közölte Fehérvári László. A hiány egy része a forint-euró árfolyam miatt keletkezett, a vasút számára ugyanis kedvezőtlen volt az erős forint: a cég a bevételeinek nagy részét euróban kapja, a kiadásokat viszont forintban fizeti. A vezérigazgató rámutatott: a GYSEV elsősorban a tranzitszállításban érdekelt, ennélfogva – az összteljesítményhez viszonyítva – 30-40 százalékban képesek a fuvardíjakat befolyásolni.
Mintegy 120–150 millió forint hiányuk keletkezett a Sopron–
Szombathely vonal üzemeltetéséből adódó értékcsökkenési leírásból: a GYSEV 2001. december 1-jén vette át a vonalat a MÁV Rt.-től, a tulajdonos továbbra is a magyar állam, de az értékcsökkenésből adódó többletterhet a vasútvállalat viseli. Ennek elkerülése végett a vagyonkezelői szerződés módosítását kérik a magyar államtól – tette hozzá a vezérigazgató. A szombathelyi vonal felújításával járó vágányzárak, illetve forgalomkorlátozások miatt a társaságnak tavaly körülbelül 100 millió forint többletkiadása keletkezett. Ezekkel a tételekkel együtt a társaság 2001-hez képest közel 300 millió forint eredményjavulást ért el. Mindent számításba véve, a cég 2002-es üzleti évének mérlege várhatóan 400 millió forint veszteséggel zárul.
Idén tízszázalékos forgalomnövekedésre és nullszaldós eredményre számít a GYSEV. A szombathelyi vonal villamosításának kedvező hatásai idén már jelentkeznek, mivel a vontatójárművek lényegesen kevesebb energiát használnak, kisebb az üzembentartási költségük, az átépített pálya miatt bevezetett rugalmasabb menetrend – a vasúttársaság várakozásai szerint – az eddigieknél több utast vonz. A 62 kilométer hosszú vonalra a cég egyébként költségvetési forrás felhasználásával 3,1 milliárd forintot költött 2002-ben. Az idén rendelkezésre álló fejlesztési források nagy részét szintén e projektre fordítják, ugyanis hátravan még a biztosítóberendezések teljes korszerűsítése. Fehérvári László szerint az észak–déli irányú vasútvonalon 2004–2005-ben minden igényt kielégítő belföldi és nemzetközi közlekedést lehet biztosítani, a személyszállító és a nagy tömegű tehervonatok egyaránt 100, később 120 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek. A vasúti járművek korszerűsítésére 2003-ban nem kerül sor, azonban a vállalat egy projektet készít elő, amelynek keretében új villamos motorvonatok vásárlását tervezi. Ehhez mindenképpen hitelre, illetve állami garanciákra lesz szükség – teszi hozzá Fehérvári László. Az elképzelések megvalósítása érdekében a svájci Eurofima pénzintézettől vennék fel a hiteleket.
Napirendre tűzték a befektetések gazdaságosságának vizsgálatát, és a vizsgálat eredménye alapján döntenek a cég üzletágainak és leányvállalatainak további sorsáról. A GYSEV főleg a spedíciós vállalkozások hatékonyabb működése érdekében koncentrálja erőforrásait, nem kizárt azonban, hogy a kevésbé jövedelmező vagy veszteséges tulajdontól rövid távon megválnak. A részvénytársaság 1853 fős létszámmal kezdte az évet, idén a vezérigazgatóság, a soproni Vasútigazgatóság és a forgalomirányítás területén mintegy húszfős létszám-megtakarítást terveznek. Ugyanakkor a már említett, folyamatosan napirenden levő hatékonyságvizsgálat és szervezet-korszerűsítés további létszámcsökkentéssel járhat.
***
Informatika a vasutaknál. Egyre nagyobb szerepe lesz a korszerű informatikai berendezéseknek a személyszállítás lebonyolításakor. A vasutaknál használatos menet közbeni jegykiadó berendezések nemcsak kényelmi funkciót töltenek be, hanem naprakész és pontos információt nyújtanak a vasúttársaságoknak az egy szakaszon és adott időben közlekedő utasok számáról, a megtett kilométerek nagyságáról. Az Európai Unió direktívái között szerepel az a tétel, hogy a közszolgálati vasúti személyszállításból adódó veszteségeket az államnak meg kell térítenie, ez azonban csak pontos költségszámítás alapján képzelhető el. A korszerű berendezésekkel hatékonyabbá tehető a vasúti forgalom, hiszen a nyilvántartott utazási szokásoknak megfelelően lehet közlekedtetni a járműveket. A MÁV Rt. jelenleg 950 mobil jegykiadó gépet üzemeltet, a legmodernebb technikát magyar cégek szolgáltatják. Új informatikai berendezéseket használnak majd a tervek szerint a pályagazdálkodási szervezetnél. Az EU tagállamaiban a pályahálózat húsz százalékát liberalizálják ez év decemberétől, a MÁV-nak ezt a csatlakozást követően kell lehetővé tennie. (P. G. I.)