Ebben az évben jelentős változások elé néz a Hitelgarancia (HG) Rt., melynek egyik oka, hogy 2001. év végén megjelent egy kormányrendelet, miszerint újra kell definiálni: Magyarországon mi minősül állami támogatásnak, s hogyan kell ennek a rendszerét kezelni. E rendelet megalkotására az Európai Unióval (EU) közös megállapodások alapján került sor, ám ezt 2003. január 1-jétől már alkalmazni kell – nyilatkozta lapunknak Kismarty Lórándné, a Hitelgarancia (HG) Rt. vezérigazgatója.
Kiemelte, hogy e rendelet alapján lép be az úgynevezett „de miminis” (csekély összegű) típusú állami támogatás, ami azt jelenti, hogy nem kell külön engedélyeztetni az EU-val, hanem a cél megjelölése nélkül igénybe vehetik azt a vállalkozások. Kritérium azonban, hogy az adott vállalkozás által kapott „de miminis” támogatások összege három éven keresztül nem haladhatja meg a 100 ezer eurót. A Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája megállapította, hogy a HG Rt. által nyújtott garancia „de miminis” támogatásnak minősül, s ez azzal jár, hogy az ügyfeleket értesíteni kell arról, a HG Rt. által nyújtott garancia mennyi támogatástartalmat hordoz. S miután a jövőben a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások nem részesülhetnek állami támogatásban, a Hitelgarancia Rt. által biztosított viszontgaranciát sem vehetik igénybe emiatt.
A vezérigazgató szerint ez a garantőrcég számára sem igazán kedvező, mert a szállítási ágazatban korábban jelentős hitelgaranciát vállaltak, s ez közel hárommilliárd forint körüli kiesést jelent a cég számára.
Továbbá – szintén az EU-jogharmonizációval összefüggően – ettől az évtől megszűnt a 90 százalékos garanciavállalás lehetősége, s helyébe a 80 százalékos maximált mérték lépett, ami további kétmilliárd forintos garanciaösszeg-csökkenést jelent a HG Rt. számára.
Kismarty Lórándné hangsúlyozta: a jövőben csak a kis- és középvállalkozói törvény valamenynyi erőírásának megfelelő vállalkozások hiteleihez kapcsolódhat az általuk nyújtott garancia. Eddig azok a cégek részesülhettek készfizető kezességvállalásban, amelyeknél a létszám nem haladta meg a 250 főt, de az árbevétel és mérlegfőösszeg-korlát nem érvényesült. 2003. január 1-jétől azonban ezeket is figyelembe kell venniük. Emellett meg kellett szüntetniük az utólagos garanciavállalás lehetőségét, így tehát a már folyósított hitelhez nem tudnak garanciát vállalni.
A vezérigazgató szólt arról: megdöbbenve tapasztalták, hogy sem a vállalkozók, sem egyéb szervezetek nem ismerték az új kormányrendeletet, s kifejezett preszszió irányult a HG Rt.-re, hogy ne tartsák magukat ennek előírásaihoz. Meglepő, hogy mennyire nincsenek felkészülve a szervezetek, vállalkozások az EU-s követelményrendszernek még arra a részére sem, ami Magyarországon már életbe lépett – mondta.
A tavalyi esztendő eredményeiről Kismartyné közölte: egyértelműen sikeresnek tekinthető a HG Rt. számára a 2002-es év, mert – túl azon, hogy a szervezet fennállásának 10. évfordulóját ünnepelhette – tavaly 8500 szerződést kötöttek, s ez 1700-zal haladja meg a 2001. évi szerződéskötések számát. Kiemelte: 108 milliárd forint értékben vállaltak garanciát tavaly, melynek következtében 140 milliárd forint hitel kihelyezését segítették elő, szemben a 2001-es 87 milliárd forintos garanciavállalással, amely 110 milliárdos hitelkihelyezést segített. Ugyanakkor az továbbra is jellemző – fogalmazott
– , hogy a garanciavállalások döntő hányada, 84 százaléka kis összegű hitelekhez társult.
A garantőrcég vezérigazgatója kiemelte: az éven belüli lejáratú hitelekhez 64 milliárd forint kezességet vállaltak, ami a forgóeszköz-finanszírozást segítette elő, s számottevő volt a mikrovállalkozások számára nyújtott hitelek garantálása is. Míg korábban az élelmiszer-gazdasági vállalkozásoknak nyújtották a legtöbb garanciát, addig ma a kereskedelmi cégek kerültek az első helyre 32 százalékos részaránnyal.
Kismarty Lórándné szerint a HG Rt. számára – az adott tőke nagysága miatt – további jelentős mértékű növekedés már nem lehetséges. Ugyanakkor arra számítanak, hogy az elkövetkezendő időszakban megemelkedik a Széchenyi-kártya által kihelyezett hitelek összege. Annál is inkább, mert az eddigi egymillió forintos hitellel szemben kettő-, három-, négy- és ötmillió forintos hitel is igénybe vehető a plasztiklap segítségével a közeljövőben. Jelenleg a garantőrcég 73 százalékos készfizető kezességvállalással áll a Széchenyi-kártya-konstrukció mellett.
A szakember szavai szerint 3,6 milliárd forintot tett ki 2002-ben a kezességbeváltások összege, ám a tényleges veszteség mindössze 0,8 milliárd forintot tesz ki a 70 százalékos állami viszontgarancia miatt.
A vezérigazgató tájékoztatott arról, hogy a közelmúltban felkereste a HG Rt.-t az Európai Beruházási Alap – European Investment Fund (EIF) – vezérigazgatója. Ez az intézmény egyfelől a kockázatitőke-társaságokon keresztül segíti a kisvállalkozások fejlődését, másrészt közvetítő pénzügyi intézményeken keresztül viszontgaranciát nyújt ezen intézményeknek. Az EIF 2002 októberében megnyitotta – az újonnan csatlakozandó országok részére – az úgynevezett MAP-programját (többéves vállalkozásfejlesztési program). Az EIF által nyújtott garancia- és kockázatitőke-instrumentumok a MAP keretén belül vehetők igénybe. A HG Rt. tanulmányozza e projekt feltételrendszerét és olyan együttműködés kialakítására törekszik az EIF-fel, ami számára és a magyar kis- és középvállalkozások szempontjából a legelőnyösebb.
Kismarty Lórándné úgy véli, a jövőben még egy területre be tud lépni a HG Rt., ez pedig az az Európában már igen népszerű, de még Magyarországon nem működő rendszer, amikor bankhitel felvétele helyett a vállalkozás kötvényt bocsát ki, és ezt lehet garantálni. Ám erre a HG Rt.-nek ma még nincs felhatalmazása, s ehhez törvényt is kell módosítani. A vezérigazgató kiemelte: nem ismerik még teljes egészében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett új gazdaságfejlesztési program részleteit és feltételrendszerét, így nem tudják megállapítani azt sem, hogy az milyen hitelkeresletet és garanciaigényt indukálhat. Nem látják, hogy mi lesz például a mikrohitel jövője. A technológiai felzárkóztatási beruházási hitelprogram – melynek keretében 150 milliárd forintot forgatnak be a hazai gazdaságba, s ennek egy részét, 40 milliárd forintot különítenek el a kis- és középvállalkozói szektor hitelezésére – mindenképpen a garanciavállalások volumenének és darabszámának megnövekedésével jár.
A garantőrcég vezetője úgy vélte: két tendencia érvényesülhet. Az egyik, hogy valóban beindulnak a kormányzat által meghirdetett programok, és ehhez olyan feltételrendszert sikerül kialakítani az állami adminisztrációs szervezeteknek és a bankoknak, ami a programok megvalósulását támogatja. Ebben az esetben valószínűsíthető, hogy egy, a jelenleginél is magasabb igény jelentkezik a HG Rt. felé. Ugyanakkor azzal is számolni kell – mondta –, hogy ezek a programok vagy nem indulnak be, vagy a korábbihoz képest bizonyos megtorpanás jelentkezik. Ebben az esetben a HG Rt. nem tud tovább fejlődni, legfeljebb szinten tudja tartani az eddig elért eredményeit. Ami viszont kétségtelenül óvatosságra inti, hogy az elmúlt évek garanciavállalásai következtében évről évre nőtt a garanciabeváltások aránya és összege. Erre az évre a költségvetési törvény igen komoly szigorítást tartalmaz, mert 4,6 milliárd forintban korlátozza az állami viszontgarancia összegét. Úgy vélte, hogy a jövő útja a beruházási hitelek támogatása, amit az is alátámaszt, hogy az EU is kiemelten kezeli ezt a területet, ezért a jövőben a HG Rt.-nek is ebbe az irányba kell lépnie.
gaz
A Péter kertész lesz
