Felrobbantják-e a péti nitrogénbombát?

Újabb időzített bomba ketyeg a magyarországi munkaerőpiacon, újabb vészjelzések érkeznek, ezúttal Pét felől. Veszély fenyegeti a Nitrogénművek Részvénytársaság több mint másfél ezer dolgozójának munkahelyét, a céggel munkakapcsolatban álló vállalkozások figyelembevételével kétezer munkavállaló és családja megélhetését, de nem lehetnek nyugodtak a magyarországi műtrágya-felhasználók sem.

A gond nem új. Igaz, időnként már-már megoldódni látszott, de később kiderült, hogy csak szemfényvesztés volt, a valódi baj nemhogy megszűnt volna, hanem fenyegető méretűre nőtt. Az alaphelyzet: évek óta kettős szorításban vergődik a Nitrogénművek. Egyfelől folyamatosan nőnek a – szomszédos országok árszínvonalához képest amúgy is rendkívül magas – gyártási költségek, főleg a teljes költség 54 százalékát kitevő földgáz ára.
Amikor az olcsó is drága
Ez az áremelkedés nem piaci viszonyok vagy világgazdasági tendenciák hatására ment és megy végbe: egyszerűen a hatóság, tehát a szakminisztérium állapítja meg az árakat. Ha csupán az utóbbi két évet tekintjük: a vállalat forintban számítva 62 százalékos, dolláralapon pedig kétszeres alapanyagár-növekedést volt kénytelen lenyelni. A szorítás másik oldala a behozatal ugrásszerű növekedése: 2000-ről 2002-re a dömpingáron érkező, importált ammóniumnitrát mennyisége 2,2-szeresére emelkedett.
Arra nem nehéz rájönni, hogy miért ugrott meg ennyire az import. Az 1999-ben az orosz–ukrán relációból érkező ammóniumnitrát műtrágyákra bevezetett, tonnánkénti 5200 forintos vámpótlék 2000-re már hatástalanná vált, ugyanis a Nitrogénművek termelési költségei addigra magasan túllépték ezt az árszintet. Múlt év november 22-én aztán az előzmények ismeretében meglehetősen váratlan intézkedés történt: a vámpótlék „feligazítása”, tehát a hazai gyártó védelme helyett hirtelen megszüntették a vámpótlékot. Itt pontosítanunk kell: nem volt mindenkinek váratlan ez az intézkedés, bizonyos jól értesült importálócégek pillanatok alatt soha nem látott mennyiségű ammóniumnitrátot hoztak az országba a nyilvánvaló extraprofit reményében. A mezőgazdaságnak pedig egyáltalán nem jelentett előnyt az olcsó import, mivel hiába érkezett be dömpingáron a műtrágya, a gazdálkodókhoz már alaposan megdrágítva, alig valamivel a péti ár alatt jutott el, így az importőrök könnyedén, kockázatmentesen óriási hasznot tettek, illetve tesznek zsebre. (Ha pedig megszűnne a péti gyártás, még rosszabbul járnának a mezőgazdasági termelők, mivel akkor az importőrök a csillagos égig emelhetnék az árakat.)
A Nitrogénművek gazdálkodása így is komoly veszélybe került. Akkor úgy látszott, hogy ezt a veszélyt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is átérzi, mert – igaz, hangsúlyozottan ideiglenes intézkedésként – az ez év február 1. és augusztus 1. közötti időszakra importvámpótlékot vetett ki az ammóniumnitrát műtrágyákra. Ennek nagysága tonnánként 47,07 euró volt, vagyis megegyezett az Európai Unió által az orosz importra már korábban bevezetett pótlék nagyságával. A minisztérium szakembereiben tudatosodott a vészhelyzet, ezt jól mutatja a tárca vizsgálatáról kiadott közlemény, amely szerint „a GKM megállapította olyan előre láthatóan kritikus körülmények meglétét, amelyek miatt a késedelmes intézkedés nehezen helyrehozható kárt okozhat az egyetlen hazai termelőcég, a Nitrogénművek Rt. számára”.
Elkésett intézkedés – visszavonva
Ezt az elismerten késedelmesen meghozott és emiatt már eleve kárenyhítő jellegű intézkedést azonban Csillag István miniszter tíz nappal a bevezetése után azonnali hatállyal megszüntette.
– Egyszerűen érthetetlennek találjuk, hogy egy ilyen minisztériumi állásfoglalás után, az abban leírtak ellenére megszüntetnek egy amúgy is késedelmesen meghozott intézkedést. A demokratikus magyar jogállam tizenvalahányadik esztendejében hogyan lehet ennyire ideiglenes egy döntés? – tette fel a kérdést Tósoki Géza, a Nitrogénművek Vegyészszakszervezetének elnöke, aki Falussy Sándorral, a Nitrogén Összefogás Szakszervezet elnökével közösen írt levelet az ügyben Medgyessy Péter miniszterelnöknek.
A döntésen ugyanis jó néhány szakember megrökönyödött, és nem kevesen összefüggést véltek felfedezni a keletről jövő termék vámpótlékának hirtelen megszüntetése és a miniszterelnök vezette gazdasági küldöttség moszkvai látogatása között is. (Szerintük egyenesen feltétele volt a delegáció fogadásának a vámpótlék megszüntetése…)Vélhetőleg egyebek mellett ezért fordultak a péti munkavállalók képviselői a kormányfőhöz, sürgős és hatékony közbenjárását kérve.
Medgyessy Péter nevében Katona Tamás, a miniszterelnöki kabinetiroda helyettes államtitkára válaszolt, aki kereken közölte: a vámpótlék felélesztésére nincs mód. Hozzátette, hogy az importvám-intézkedést parlamenti döntés miatt kellett visszavonni – ilyen parlamenti döntésnek azonban nem akadtunk nyomára.
A következő állítás szerint több kutatóintézet és a versenyhivatal is vizsgálódik ez ügyben.
– Mi a piacot, a piaci szereplők viselkedését vizsgáljuk – közölte erről Szémán Béla, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője. – A gazdaságpolitika formálása, ezen belül az import szabályozása nem a mi dolgunk…
…vagyis: a versenyhivatal vizsgálódása sem függ össze a Nitrogénműveket sújtó intézkedéssel.
Vámpótlék helyett vizsgálat
Az ügyben február 25-én kérdést intézett Csillag István miniszterhez Gyapay Zoltán fideszes parlamenti képviselő, azt tudakolva: történt-e a vámpótlék eltörlése ügyében egyeztetés a Nitrogénművekkel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, hogy mit kíván tenni a tárca a vészhelyzetben lévő péti céggel, és miként garantálja a dolgozók egzisztenciális biztonságát. Arra is rákérdezett a képviselő, hogy mikor merült fel először a vámpótlék eltörlésének ötlete.
A miniszteri válasz nem sok új információt tartalmazott, mindenesetre Csillag István elismerte, hogy a magyar piacon a keleti importból származó, ammóniumnitrát-alapú műtrágya hatalmas versenyelőnye a meghatározó alapanyag, a földgáz ottani, rendkívül alacsony árából adódik. A miniszter azt is közölte, hogy az importvám-intézkedés felfüggesztését a mezőgazdasági termelők kérték. A tisztánlátás érdekében a tárca átvilágíttatja a piacot, és pályázatot írnak ki a termelőket, a felhasználókat, az importőröket és a kereskedőket érintő hatások elemzésére. A pétiekről pedig gondoskodnak: „A jogszerű vizsgálat lefolytatásának idejére a péti Nitrogénművek Rt. problémájának kezelésére más áthidaló megoldásokat (mint például munkahelymegtartó támogatás nyújtása) is keresünk” – olvasható a miniszteri levélben. Arra a kérdésre, hogy mikor is merült fel először a vámpótlék eltörlése, nem érkezett válasz.
Csupán a rend kedvéért tesszük hozzá: az Európai Unió, ahová jövő május elsején belépni szándékozik hazánk, tizenegy országgal szemben védi vámpótlékkal műtrágyapiacát – csakhogy a péti Nitrogénművek vámpótlék nélkül aligha éli meg azt a május elsejét.
A bomba tehát egyelőre még ketyeg Péten. Nem a pétieken múlik, hogy felrobban-e.