Fogyasztóvédelem az EU-ban

Erősödnek a fogyasztói jogok, tudatosabb vásárlók és igényesebb ügyfelek jelennek meg a szolgáltatóknál. A hazai fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakemberek elsősorban ezekre az új jelenségekre számítanak a hazánk európai uniós tagságát követő időszakban. Szerintük ezen a téren jelentős szerephez juthatnak a civil szervezetek és az önkormányzatok is.

Felkészülten várja az EU-csatlakozást a hazai fogyasztóvédelem – jelentette ki tegnap Huszay Gábor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) főigazgatója a fogyasztók hetei rendezvénysorozat zárásaként megrendezett szakmai konferencián. Elmondta: az unióban Magyarországot kelet-, illetve közép-európai fogyasztóvédelmi központnak tekintik, s ez nem véletlen. A magyar törvények, a terület jogi szabályozása már jelenleg is megfelel az uniós követelményeknek, sőt, több tekintetben szigorúbb is azoknál. – A fogyasztóknak nem kell mindjárt a belépés másnapján sokkoló változásokkal szembesülniük, viszont helyzetük sok szempontból javul – tette hozzá a főigazgató. Szerinte leglátványosabban a kínálat bővülhet, s ezzel együtt erősödhetnek a fogyasztói jogok.
A csatlakozás napjától hazánkra is vonatkozik majd az EU 2006-ig szóló, középtávú stratégiája, amelynek fő célja a fogyasztók magas szintű védelmének megvalósítása.
Mindezek alapján a vásárlók ezentúl akárhol vásárolnak, a termékekkel kapcsolatos kifogásaikat, panaszaikat ott intézhetik, ahol számukra a legkedvezőbb és legkényelmesebb. Fontos az is, hogy az általános szavatossági jog fél évről két évre növekszik.
Mindezek tükrében olyan új jelenségekre kell számítani a területen, mint a tudatosabb vásárlók és igényesebb ügyfelek megjelenése a szolgáltatóknál.
Emellett az állam további támogatásával megnőhet a civil szervezetek és az önkormányzatok szerepe is.
A helyi testületek, szerveződések lesznek, amelyek elsősorban békéltetőként léphetnek föl a fogyasztói jogérvényesítésben – tette hozzá a főigazgató.
A konferencián elhangzott még, hogy a bővítés az EU számára is kihívást jelent a fogyasztóvédelmi rendszer további egységesítésében. Így a belső piac még inkább fogyasztóközpontúvá válhat, s napirendre kerülhet a tisztességes kereskedelemről szóló új koncepció megalkotása, illetve – a tagországok között jelenleg szabályozatlan – fogyasztói hitelek feltételének szabályozása is.