Hamvazószerdától a húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje. Ez a nap a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja, amely során a vallásos emberek Jézus böjtölésére, illetve kínszenvedésének időszakára emlékeznek. Hamvazószerdát másként böjtfogó szerdának vagy szárazszerdának is nevezik. A II. Vatikáni Zsinat óta e nap nagypéntekkel együtt szigorú böjti napnak számít. Az egyházi törvénykönyv 1253. kánonja alapján a 18 és 60 éves kor közötti vallásos embereknek ezen a két napon csak háromszor szabad étkezni, de csak egyszer szabad jóllakni.
A szentatya a mai hamvazószerdát a békéért, ezen belül is különösen a közel-keleti békéért könyörgő böjti- és imanappá nyilvánította. Szent Péter utóda február 23-án, a Vatikánban elmondott szokásos Úr angyala imádságot követően az egybegyűlt hallgatóság előtt kifejtette: „a nemzetközi közösség hónapok óta nagy aggodalomban él egy háború fenyegető veszélye miatt, amely az egész Közel-Keletet megzavarhatja, és a fennálló feszültségek az évezred kezdetét máris rosszabbra fordíthatják”. Szavai szerint „a hívők kötelessége – függetlenül attól, hogy melyik valláshoz tartoznak – hangoztatni: soha nem leszünk boldogok, ha szembeállunk egymással. Az emberiség jövője sem a terrorizmus, sem a háború logikája által nem biztosítható”. Mint fogalmazott: „mi, keresztények, különösen is arra vagyunk hivatottak, hogy a béke őrei legyünk ott, ahol élünk és a munkahelyünkön. Ez azt jelenti, hogy rajtunk múlik, hogy éberek legyünk, hogy lelkiismeretünk ellenálljon az önzés, a hazugság és az erőszak kísértésének”. Ezért felszólított minden katolikust, hogy hamvazószerdán imádkozzanak és böjtöljenek a világ, illetve a Közel-Kelet békéért. Az esztergom–budapesti érseki főhatóság a szentatya felhívása alapján, a főegyházmegye plébániáinak kiküldött körlevélben ismertette a pápai felhívást. Ebben olvasható: „Mária, a Béke Királynője oltalmáért fohászkodjunk a nagyböjt első napján esedékes kezdeményezés sikeréért.”
gaz
A Péter kertész lesz
