Harmonizáló jogszabályok

Már közel száz százalékban harmonizálnak az EU vámkódexével a magyar jogszabályok, így annak alkalmazása nem okoz majd gondot a gazdálkodóknak. Kérdéses ugyanakkor a vámbiztosíték mértéke, hiszen az ennek alacsony meghatározásából eredő bevételkiesést az állami költségvetésnek kell átvállalnia, a túl magas szint pedig az EU-piacon – ahol bármely tagállamban lehet vámoltatni – versenyhátrányt is okozhat.

Nem okoz majd gondot az unió vámkódexének alkalmazása a gazdálkodóknak, hiszen a harmonizáltság az unióval Magyarországon már közel százszázalékos. A csatlakozást követően a vámrendszer szerepe gazdaságra gyakorolt hatását tekintve háttérbe szorul – nyilatkozta Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Az MTI-Press-EU-nak hozzátette: Magyarország európai uniós csatlakozását követően a külkereskedelem döntő része a belső piac részévé válik. Mintegy 5500 termék vámtétele csökken, 1600-é emelkedik, a többié változatlan marad.
Beszteri Sára szerint attól, hogy Magyarország az unió külső vámtételeit alkalmazza, a vámszintek jelentősen nem változnak. A magyar importra az EU külső vámjával számított átlagvámszint 1,53, az agrártermékekre két százalék lesz. Az unióban a legnagyobb vámvédelmet a vegyi anyagok és a feldolgozott termékek kapják, melyek átlagos vámszintje 4-4,5 százalék. Hazánk szempontjából a jelentős nyersanyagok átlagos vámszintje nem éri majd el az egy százalékot.
Beszteri Sára megjegyezte: a vámokat illetően ugyan a tagállamoknak nincs autonóm mozgásterük, néhány szabályozási témát tagállami szinten hagyott a közösség, így a vámbiztosítékok szintjét is, ami az adott ország pénzügyi fegyelméhez igazodik. A közelmúltban egy tájékoztatón a főosztályvezető kiemelte: az EU-ban a vámbiztosíték mértéke nulla és száz százalék között lehet, ám ha a vámbiztosíték mértékét az adott tagállam rosszul ítéli meg, akkor a kieső bevételeket saját állami költségvetésből kell pótolni. Így nagy dilemma a biztosíték arányának megállapítása, hiszen a százszázalékos vámbiztosíték az EU-piacon – ahol bármely tagállamban lehet vámoltatni – versenyhátrányt is okozhat.
Magyarország unióba lépését követően megvalósul az áruk valódi szabad áramlása, ám az ellenőrzés érdekében a forgalmi típusú adóztatásra statisztikai nyilvántartást vezettek be. Az EU költségvetésének 30 százaléka származik a tagállamok áfaalapú befizetéseiből, míg a vámbevétel csak 14 százalékot tesz ki. A statisztikai nyilvántartási rendszert azért vezették be, hogy az unió ellenőrizhesse az áfaalapú befizetéseket, követni tudja a tagállamok közötti áruforgalmat és a fogyasztás helyén történő adózást. Az árukat kísérő Intrastat-dokumentumot akkor kell kitölteniük a kereskedőknek, ha két tagállam között zajlik a tranzakció. Az adatok egy brüsszeli adatbázisban futnak össze.
Ettől viszont elválik az áfabevallás, ám ebben az esetben is van összesítő jelentési kötelezettség. Ez kedvezőbb lehet a gazdálkodóknak, hiszen eddig a vámeljárásnál kivetett áfát azonnal be kellett fizetni, s azt csak később lehetett visszaigényelni az APEH-től. Az önbevallásos rendszer esetében – ha a befizetendő adó és a visszaigényelhető összeg értéke megegyezik – nem kell befizetni adót. Az Intrastat-dokumentumok a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) kerülnek, s azokat a KSH és az adóhivatal megállapodása alapján kontrollálják.
A jövedéki termékek mozgásának eljárási szabálya gyakorlatilag megegyezik a vámeljárással: a vámeljárásnál a vámokmány kíséri az árut, a jövedéki termékek kereskedelmében pedig az úgynevezett termékkísérő okmány. A csatlakozás után a tagállamok között adózottan vagy adózatlanul lehet jövedéki árut eladni. Adózott értékesítés esetében ahhoz, hogy az eladó vissza tudja igényelni az adót, meg kell érkeztetni az árut, be kell fizetni a jövedéki adót, s ezeket jelenteni kell az eladónak. Az eladó majd ezen dokumentumok alapján tudja viszszaigényelni az eladó országában megfizetett jövedéki adót. A lebonyolításra adóképviselői rendszert hoztak létre. Ha azonban a gazdálkodók adózatlanul értékesítik a jövedéki árut, biztosítékot kell nyújtaniuk a szállítás idejére, amit a termék megérkezésekor lehet felszabadítani.