Észak-Amerikától a Távol-Keletig, a világ számos nagyvárosában rendeztek ismét háborúellenes tömegdemonstrációkat, ahol a felvonulók a washingtoni tervek éles bírálata mellett nem kímélték a többi, háborút támogató kormányt sem. Párizsban 80 ezren tüntettek a városközpontban, s hasonló mozgósítás volt a francia városok közül Bordeaux-ban, Marseille-ben, Avignonban és Nizzában is.
Milánóban több mint négyszázezren, a szervezők szerint legalább 700 ezren vettek részt a megmozdulásban. Több százezres tüntetés volt Madridban és más spanyol nagyvárosokban is. A Barcelonában demonstrálók 7 kilométeres élő láncot alkottak az Egyesült Államok konzulátusa és José María Aznar kormányfő Néppártjának székháza között. Berlinben több mint százezer ember tüntetett szombaton este gyertyával, fáklyával, elemlámpával. A német fővároson át kelet–nyugati irányban, 35 kilométer hosszan alakult ki összefüggő sor. Ugyancsak több tízezren vonultak az utcákra Brüsszelben, ahol az Európai Arab Liga tagjai közül néhányan „szent háborúra” szólítottak fel az Egyesült Államok ellen.
Bagdadban és Irak számos városában szintén több tízezren demonstráltak, közölük sokan Szaddám Huszein portréja alatt. Ausztráliában az egész országra kiterjedő tüntetéssorozaton bírálták az ausztrál kormányt amiatt, hogy felsorakozott az Egyesült Államok mögé. Komoly megmozdulások voltak Amerikában is, többek között Washingtonban, ahol több mint száz város képviseletében tüntetők ezrei vonultak a Fehér Ház körzetébe. Hasonló megmozdulások voltak Los Angelesben és San Franciscóban is.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
