Angol szerzőtársával Kelet-Európában, valamint a Szovjetunió utódállamaiban vizsgálják a bizalmi viszonyok állapotát az állampolgárok és a kormányok, valamint a vállalatok, vevők és eladók között. Magyarországon még nem volt „Enron-botrány”, de a tisztesség, a bizalom a tőzsdén is kulcskérdés – mondta Kornai János. A professzor másik készülő munkájában, a Hiány című művében körülírt, s az elmúlt 23 évben több száz tanulmányban vizsgált, úgynevezett „puha költségvetési korlátok” ma is érvényes megállapításait készül összegezni. A harmadik gondolatkör a manapság talán legtöbbet vitatott makrogazdasági összefüggésekkel kapcsolatos. A növekedés, infláció, árfolyam- és költségvetési politika összefüggéseiről januári publikációjában Kornai János már letette a garast, amelyről azóta is élénk vita folyik a közgazdász-társadalomban.
Kornai professzor nyugtalanítónak nevezte a lakossági nettó megtakarítások jelenlegi szintjét, amelyet a nagymértékű lakossági ingatlanhitel-állomány a legrosszabb pillanatban rontott. A megtakarítások, valamint a beruházások és a fizetési mérleg hiánya szoros összefüggésben vannak, mutatott rá Kornai, s emiatt fontosnak tartja a tőzsde hamarosan kezdődő szemléletformáló kampányát, amely segíthet a lakossági megtakarítások szerkezetének javulásában.
Plasztiktőzsdére, látszatversenyre és kvázi tulajdonosokra nincs szüksége a magyar gazdaságnak – fogalmazta meg 1989-ben, a rendszerváltás idején Kornai János a szocialista gazdaság átalakításáról szóló tanulmányában. – A röpirat nekem is eszembe jutott ma, amikor beléptem a Budapesti Értéktőzsde épületébe – válaszolt a Magyar Nemzet kérdésére a nemzetközi tekintélynek örvendő tudós. Elmondta, hogy a jelenlegi tőzsde nem „plasztik”, hanem nagyon is valóságos, technikailag az egyik legfejlettebb a világon.
gaz
A Péter kertész lesz
