Hibás a 2002. évi adóbevallásokhoz készített APEH-útmutató – ezzel a bejelentéssel robbantotta az ügyet a Magyar Demokrata Fórum sajtótájékoztatóján még február 22-én Herényi Károly frakcióvezető és Pettkó András parlamenti képviselő. Állításuk szerint legalább 700 ezer magyar adófizető állampolgárt rövidíthet meg az APEH, átlagosan mintegy 10 ezer forinttal az útmutató hibája miatt. Igaz, ha az adózók nem az útmutató, hanem a hatályos törvény szerint számolnak, akkor nincs semmi baj, érvényesíthetik adójóváírásukat, de hát ha egyszer a nagy borítékban ott az eligazító füzet, akkor nyilvánvalóan nem sok állampolgár keresi elő a törvényi rendelkezéseket, hogy inkább annak az előírásait vegye figyelembe.
A képviselők bejelentésükhöz még hozzáfűzték: a hibát semmiképp sem törvénymódosítással kellene kiküszöbölni, hanem vagy az útmutató újranyomásával, vagy kellő hatékonyságú, gyors tájékoztatással, vagy pedig a határidők meghosszabbításával.
Pettkó András szerint az útmutatónak az a kitétele kifogásolható, amelyik így szól: „Eltérő összegű adójóváírás érvényesíthető a 2002. január elsejétől augusztus 31-ig, valamint a szeptember elsejétől december 31-ig terjedő időszakra elszámolt bér után” – márpedig egy adóévben nem lehet kettéválasztani az adójóváírás összegének meghatározását. A vonatkozó jogszabályt 2002. szeptember elsejével módosította a parlament, és e módosítás értelmében – a törvényalkotói szándék szerint – a korábbiaktól eltérően a havi háromezer forintos jóváírás helyett havonta kilencezer forintot lehet jóváírni. Ez az a törvény, amelyhez – az MDF-es képviselők szerint – nem illeszkedik az útmutató szövege. A törvény betűje alapján történő számolás esetén ugyanis nem éri kár az adózót, az útmutató szerint viszont akár hétmilliárd forint jogosulatlan bevétel is befolyhat az adóhivatalhoz. A hiba elsősorban a kisjövedelműeket: a részmunkaidőben, teljesítménybérben, valamint idénymunkában dolgozókat érinti. Pettkó András fontosnak tartotta azt is bejelenteni: a dolog nem most derült ki, már 2003. január 20-án ismert volt az APEH előtt, mégse történt semmilyen érdemi intézkedés, csupán annyi – és ezt már Herényi Károly tette hozzá –, hogy a Pénzügyminisztérium – észlelve a bejelentés jogosságát – látszatintézkedésként sebtiben benyújtott az Országgyűlésnek egy törvénymódosítást, amely a gond orvoslása helyett visszaállítaná a 2002. szeptember 1. előtti állapotot.
A törvénymódosító javaslat szerint „a 2002. évre érvényesíthető adójóváírás összege nem lehet kevesebb, mint az szja 2001. december 31-én hatályos rendelkezései szerint megállapított jóváírás.” Vagyis: az adóév „kettéosztása” miatt megváltozott helyzetre megfogalmaztak egy átmeneti szabályt, amely kimondja, hogy az adójóváírás egész évre számított összege nem lehet kevesebb a bér 10 százalékánál, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forintnál. Különben sem nagy ügy ez, hiszen – az APEH által kiadott tájékoztató szerint – a módosítás várhatóan csak szűk adózói kört érint, mivel kizárólag „extrém éven belüli jövedelemeloszlás” esetén fordulhat elő, hogy az új szabályozás hátrányos a magánszemély számára.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az útmutató és a törvény összhangban áll. Ehhez a tárca szóvivője még hozzátette, hogy terveik szerint március 17-ig, az adóbevallás határideje előtt ki lehet hirdetni a törvénymódosítást, így azok sem járnak rosszul, akiket egyébként hátrányosan érintene az adójóváírás szeptembertől változott mértéke. Máté Dániel szóvivő ismételten hangsúlyozta: az útmutató és a törvény összhangban van, és a minisztérium módosító javaslata nem is erre az – általa nem létezőnek nevezett – problémára vonatkozik, és a módosítással létező, de „matematikai eséllyel előforduló” problémát szeretnének orvosolni.
Ettől némileg eltért Burány Sándornak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának ezt követő nyilatkozata, aki először is kijelentette: a minimálbér tavaly szeptember elsejei hatályú adómentessé tételével 2,8 millió ember járt jól. Különleges esetekben – amennyiben tavaly valaki az év első nyolc hónapjában lényegesen jobban keresett, mint az év utolsó négy hónapjában – okozhatott volna problémákat az év két részre osztása, ám e gondokat a tárca által benyújtott törvénymódosítás kiküszöböli. Tehát: mégiscsak e gond orvoslására nyújtották be a törvénymódosító javaslatot. Burány Sándor szerint az ügy csupán néhány száz adózót érint, de „a kormány nem engedheti meg, hogy bárki rosszabbul járjon”.
Rosszabbul talán nem, de a bejelentett jobbulás sem következik be – olvasható ki a két MDF-es képviselő ezt követő reagálásaiból. A törvénymódosítás szerint ugyanis valóban nem csökkenhet az adóból levonható jóváírás összege az előző évihez képest, de nem is nő meg az ígért, a választási programban meghirdetett mértékben. Az is kérdés, hogy ha tényleg csak néhány adózót érint hátrányosan a jelenlegi helyzet, akkor miért kell törvényt módosítani, miért nem elegendő egyedi elbírálásra bízni a dolgot? És miért csak most foglalkoznak az üggyel, amikor már januárban napvilágra került? És mi lesz azokkal az adózókkal, akik már korábban kitöltötték az útmutató alapján a bevallásukat, és el is küldték?
Végül múlt pénteken úgy tűnt, elérkezett a nyílt színvallás, az igazság pillanata: az MDF szakmai kerekasztalvitát hívott össze, az asztal mellé invitálva az Adótanácsadók Egyesületének elnökét, a Pénzügyminisztérium és az APEH vezető munkatársait, valamint további szakértőket. A szakmai referátumot Angyal József adózási programokat készítő matematikus tartotta.
Itt ismét kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium (Máté Dániel szóvivő és Kurucz-Váradi Károly főosztályvezető képviselte a tárcát) a hibát továbbra sem ismeri el, a vitatott pontot esetlegesnek és elméleti kérdésnek minősíti. Az APEH főosztályvezetője, Mészáros Gyuláné is csupán addig ment el, hogy bejelentette: ha valaki az útmutató hibája miatt többet fizetett be, vissza fogja kapni a pénzét. A sokféle nézőpont és elemző számítás szembesítése azonban elmaradt, a vita összegzéseként csupán annyi derült ki bizonyossággal: az APEH adózási útmutatójába hiba – vagy ahogy a felelősök fogalmaztak: elírás – került. Ezt korrigálták is, azonban nem ugyanakkora nyilvánosság előtt, hanem kizárólag a szakmai fórumokon. Ráadásul – mint ezt az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, Zara László kifejtette – a hiba kijavítása ezzel még nem történt meg, a kapcsolódó korrekciós törvényjavaslat sem elégít ki minden szakmai elvárást. A jelenlévő szakértők is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy március 20-szal, az adóbevallások benyújtásának végeztével a probléma továbbra is fennáll, könnyen lehet, hogy jövőre, adózási időszakban újra előkerül, ha a vitán elhangzott véleményeket nem veszik figyelembe.
A résztvevők abban sem tudtak megállapodni, hogy végül is hány adózót „büntet” a kétségtelenül végig nem gondolt számítás következtében készített adózási útmutató.
Az a dilemma pedig továbbra is megmaradt, hogy kis ügyről, vagy nagy ügyről van-e szó? Ha a hibázás módját, helyét, tényét, utóéletét, az elkendőzés változatait, vagyis az ügyet egészében tekintjük, akkor már csak precedensértéke folytán sem minősíthető jelentéktelennek.
A Péter kertész lesz
