Közbeszerzés: megszűnik a hazai előny

Versenyhátrányba kerülnek a hazai közbeszerzési eljárásokban az EU-csatlakozás után a magyar cégek, mert az MTI-Press-EU jelentése szerint a csatlakozás után hazánknak egyenlő elbánásban kell részesítenie a hazai cégeket az unió tagállamainak cégeivel. Idetartozik az is, hogy Magyarország rövidesen aláírja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kormánybeszerzési megállapodását, amelynek révén még az Európai Unió tagállamainál is szélesebb körben kell érvényesíteni a közbeszerzéseknél a hazai cégekkel azonos szintű elbánást. Onnantól kezdve a magyar és az uniós cégekhez hasonló feltételekkel kell elbírálni a hazai közbeszerzési eljárásokon induló Egyesült Államok-beli, a kanadai, a szingapúri, a japán és a koreai cégek ajánlatait is.
Igaz ugyan, hogy ez az elbánás kölcsönös lesz az említett államok között, csak kérdés, hogy a hazai cégek, ismerve azok tőkeerejét, képesek lesznek-e felvenni a versenyt a nemzetközi üzleti életben már több évtizede jelen lévő riválisaikkal szemben?
A magyar tenderkiírókat érinti az a változás, hogy az EU értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzések esetében az unió hivatalos lapjában, illetve közbeszerzési adatbázisában kötelesek lesznek azokat meghirdetni, s informálni az EU-tagállamok cégeit. Az EU-s értékhatár jelenleg áru, illetve szolgáltatás megrendelése esetén kétszázezer euró (nagyjából 46 millió forint), míg építési beruházáskor ötmillió euró (csaknem 1,2 milliárd forint).
A nemzeti közbeszerzési értékhatárok továbbra is érvényben maradnak. Ez építési beruházás esetén jelenleg negyvenmillió, árubeszerzéskor húszmillió, míg a szolgáltatások esetében tízmillió forint.