Medgyessy Péter kormányfő keddi távolmaradása után tegnap megjelent a bizottság előtt. Leszögezte, Magyarország polgárait semmiféle veszély nem fenyegeti a háború miatt, ennek ellenére az illetékes hatóságok megtették a szükséges óvintézkedéseket. Medgyessy megerősítette, Magyarország nem küld katonákat Irakba, ilyenformán nem is vesz részt a háborúban.
A kormányfő szerint hazánk azért szerepelhet a listán, mert több terrorizmusellenes intézkedést is hozott: átengedte a magyar légteret, segítséget nyújtott Törökországnak a védekezésben, valamint iraki ellenzékiek kiképzését engedélyezte a taszári bázison. Németh Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke emellett emlékeztette a miniszterelnököt: a Liberation című francia napilapban „csapdának” nevezte a nyolcak leveleként elhíresült állásfoglalást, s Kovács László külügyminiszter is elismerte a hazánkban dolgozó külföldi újságírók sajtóreggelijén, a kormány több mulasztást is elkövetett a levél aláírása előtti tájékozódás tekintetében. A felvetésre a kormányfő nem reagált. A miniszterelnök megemlítette, Jacques Chirackal történt, néhány nappal ezelőtti megbeszélésén szóba került a nyolcak levele, Irak ügye és a magyar EU-csatlakozás ratifikációja is. Megerősítette, hogy a francia elnök továbbra is támogatja hazánk tagságát, s nem kérdőjeleződött meg a ratifikáció a háborúval kapcsolatos nézetkülönbségek miatt. Ezzel ellentétben Kelemen András, a bizottság MDF-es tagja az oly sokat emlegetett párbeszédet hiányolta a levél aláírása kapcsán. Elmondta, a kontinens jövőjével foglalkozó európai konvent munkájának részeseként úgy látta, a megosztottság már az intézmény működését is veszélyezteti. A kormányfő úgy vélte, a levél aláírásával tevékenyen hozzájárult az európai dialógus kialakulásához, az egységes európai kül- és biztonságpolitikai álláspont létrehozásához. Leszögezte: Magyarország akkor is részese lenne a megosztottságnak, ha a másik oldalon állna, vagy nem foglalna állást a kérdésben.
Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es tagja felszólalásában a francia politikát kárhoztatta az egység megbontásával, s emlékeztetett Chamberlain 1938-as, Hitlerrel való megegyezésére, amelytől mindenki a békét várta, de a háború bekövetkezett. A honatya szerint „fel kell venni a kesztyűt”, és a kormánynak meg kell győznie a közvéleményt a fellépés szükségességéről.
A kormánypárti képviselők egyébként teljes támogatásukról biztosították a kormány politikáját, az ellenzék szerint viszont Magyarországról olyan kép alakult ki a nagyvilágban, hogy feltétlen támogatója az ENSZ-felhatalmazás nélküli, Irak elleni támadásnak. Rockenbauer Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke szerint a kormány politikája „sodródó”, azaz minden esetben – legyen szó akár Brüsszelről vagy Washingtonról – az erősebb nagyhatalom véleményével ért egyet. Hozzátette, a mostani helyzetben, mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok érdekei egymással ellenkeznek, a magyar kormány a nagyobb hatalom mellé állt.
***
Utcai tiltakozásra kész a Szövetség a Nemzetért. Az iraki konfliktus békés megoldását sürgette az Orbán Viktor által vezetett Szövetség a Nemzetért Polgári Kör. Elhatározták, hogy amennyiben az amerikai háborús politika folytatódik, és a magyar kormány ezzel közösséget vállal, akkor háborúellenes béketüntetést szerveznek. A testület tegnapi ülésén elfogadott nyilatkozata szerint egyetértenek az európai népek többségének véleményével és azokkal a kormányokkal, amelyek nem járultak hozzá, hogy egyoldalú nagyhatalmi erőszak érvényesüljön a világban. Ezért elítélik a magyar kormánynak mindazon lépéseit, amelyek a közvélemény és az európai szövetségesek álláspontjával szemben az amerikai háborús politikát támogatják. Mint az a dokumentumban olvasható: „Követeljük, hogy a kormánykoalíció képviselői által oly gyakran emlegetett humanizmus követelményeit a magyar kormányzat feltétlenül tartsa szem előtt.”
origo.hu
A Patrióta kiderítette, mit gondolnak a magyar nők Magyar Péterről - videó
