Népszerű az ingatlanhitel

Soha nem látott mértékben növelte 2002-ben ingatlanhiteleinek mennyiségét a lakosság – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közölt, tavalyi adataiból. A jegybank számsorai szerint a háztartási szektor tavasztól havonta nagyjából 50 milliárdnyi lakáskölcsönt vett fel, ennek eredményeként e szegmens összes új tartozásának nagyjából háromnegyedét az ingatlanhitelek adták. Az MNB adatai szerint a háztartási szektor ingatlanhiteleinek állománya csaknem 500 milliárd forinttal bővült egy év alatt.
A lakáshitelek állományának rendkívüli mértékű felfutása több okkal is magyarázható. A legfontosabb körülmény, ami lehetővé tette a változást, az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer, amelynek eredményeként a hitelintézetek a piaci mértéknél jóval kedvezőbb kondíciók mellett árulnak lakáshiteleket. (A nem támogatott jelzáloghitel-konstrukciókat most is 15 százalék körüli kamattal árulják a bankok.) A másik körülmény a keresetek jelentős mértékű, az inflációt bőven meghaladó emelkedése. A harmadik ok a magyarországi ingatlanok tulajdoni szerkezetében keresendő: a hazai használt lakások döntő többsége magántulajdonú, és még mindig nem terheli jelzálog, ami nagymértékű, használható fedezetet jelent. Szerepet játszik az állomány erősödésében az is, hogy a lakástámogatási rendszerben hitelezőként szereplő bankszektornak szintén érdekében áll a nagymértékű kölcsönkihelyezés: a bőven biztosított ingatlanfedezet – egyéb, több lábon álló biztosítékokkal kombinálva – minimálisra csökkenti a tranzakciók kockázatát. Bátoríthatja a bankokat a kihelyezésben az is, hogy az adósok – talán nem véletlenül – az ingatlanhitelek visszafizetésénél a legfegyelmezettebbek.