Szeméttelep a Hortobágyon

A Hortobágyi Nemzeti Park látogatói – ha az M3-as autópálya felől, Tiszafüreden keresztül közelítik meg céljukat – hamarosan egy újabb látványosságban: az épülő tiszafüredi regionális hulladéklerakó három emelet magas halmában is gyönyörködhetnek majd.

A szeméttelepet a 33-as úttól négyszáz méterre, a Hortobágyi Nemzeti Parktól alig pár kilométerre építik meg, és 41 település hulladékát fogják belehordani 25 éven keresztül – értesült lapunk. Mivel a területen magas a talajvíz szintje, ezért mélytározót nem lehet létesíteni, hanem kilenc méter magas töltés veszi majd körül a tízhektáros depót. Az építést tíz százalék önrész mellett, 2,2 milliárdos ISPA-pénzből valósítják meg. A létesítményre az összes szükséges hatósági engedélyt kiadták.
A tiszafürediek már évek óta tiltakoznak a hulladéklerakó megépítése ellen, de hiába. Tavaly aláírásokat is gyűjtöttek, sőt egy véleménynyilvánító népszavazást is kicsikartak, amin a megjelentek hatvan: negyven arányban elutasították a megépítését – nagy kár, hogy egy százalék hiányzott a referendum érvényességéhez. Ám kérdés, hogy érvényes szavazással elérhettek-e volna bármit is. – Mire megtudtuk, hogy az előző polgármester már mindent elintézett, gyakorlatilag semmit nem tehettünk – nyilatkozta lapunknak Mihály Sándor alpolgármester. Hozzátette: az európai szabványok csak százezer lakos feletti, regionális hulladéklerakók építését teszik lehetővé, így Tiszafüred a saját hulladéklerakóját, amire még négy évig van használati engedélye, már nem újíthatta volna föl. A település jelenlegi polgármestere, akit nem tudtunk elérni, az előző ciklusban is mindent megtett, hogy a szeméttelep ne a Hortobágyi Nemzeti Park kapujában álljon, még januárban is próbált ésszerűbb megoldásért lobbizni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, de hiába. Mihály Sándor elmondta: kéréseikre, javaslataikra csak azt a választ kapták, hogy ha az önkormányzat nemet mond, elvész a Tisza-tavi hulladékgazdálkodási projekt névre hallgató program anyagi támogatása, s végül a környék kommunális hulladékát nem lesz hol tárolni. Így március 13-án a tiszafüredi képviselő-testület 12:4 arányban a létesítmény engedélyezése mellett hozta meg végső döntését.
Más kérdés, hogy Mihály Sándor magánemberként és környezetvédelmi szakmérnökként nonszensznek tartja, hogy a lerakó megépítése Magyarország egyik leglátogatottabb természeti látványosságának kapujában, a Tiszától alig pár kilométerre, magas talajvizes területen egyáltalán szóba jöhetett. De már nem tehettek mást – hangsúlyozta az alpolgármester –, mire döntési helyzetbe jutottak, gyakorlatilag kész helyzet előtt álltak. Márkus László, az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagja mindehhez hozzátette: úgy tudja, hogy az uniós ISPA-pályázat beadásakor a dokumentumokban az szerepelt, hogy a terület földmunkálatait már elkezdték, sőt fényképeket is becsatoltak erről, amelyek egyébként egy közeli halastó ásásakor készültek, mivel a hulladéktároló majdani helyén eddig egy kapavágást sem tett senki.
Lapunk megpróbálta megkeresni Becker Lászlót, a szakminisztérium illetékes főosztályvezetőjét, aki e minőségében vendégként részt vett a tiszafüredi önkormányzat március 13-i ülésén is. Becker Lászlót azonban sem hétfőn, sem tegnap nem tudtuk elérni. Beszéltünk viszont Molnár Attilával, a Hortobágyi Nemzeti Park ökológiai felügyelőjével, aki elmondta: az első környezetvédelmi hatásvizsgálatok után kért helyszínmódosításnak a tervezők eleget tettek, így a hulladéklerakó szerinte kielégítő távolságra került a nemzeti parktól.