Szigort ígérnek a költségvetésben

A költségvetési deficit csökkentése a cél: ez a feltétele, hogy teljesüljenek a monetáris politika elképzelései – hangzott el a kormánytagok és a jegybankelnök tegnapi megbeszélését követően. A pénzügyminiszter az eddigi adatok ellenére nem látja veszélyben a költségvetési hiány mérséklését.

Folytatni kell a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködését a gazdaságpolitika céljainak teljesülése érdekében – hangzott el a miniszterelnökkel folytatott tegnapi megbeszélés után, amelyen László Csaba pénzügyminiszter, Járai Zsigmond jegybankelnök, illetve Csillag István, a gazdasági tárca vezetője vett részt.
László Csaba a találkozót követően aláhúzta: a kormány tagjai megerősítették, hogy a költségvetési hiány mérséklése a cél, ez a feltétele, hogy teljesüljenek a monetáris politika elképzelései. A miniszter hozzátette: a februári hiány elemzése alapján a bevételi oldalon az előirányzatok normálisan alakulnak, a kiadásoknál az idén január-februárban a tavalyihoz képest viszonylag keveset költött a költségvetés. Leszögezte: nem látszik, hogy érdemben veszélybe került volna az idei költségvetés teljesíthetősége.
*
A jegybankelnök a viszonylag magas első két havi államháztartási deficittel kapcsolatban óvatosan nyilatkozott: megfogalmazása szerint bízik abban, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány leszorítása érdekében.
Járai Zsigmond szerint az utóbbi hónapokban kialakult viták a kormány és az MNB között megfelelnek az európai normáknak: utalt arra, hogy a kormánynak komplexebb céljai vannak, a jegybank pedig gyakorlatilag egycélú intézmény, célja az infláció leszorítása. A jegybankelnök leszögezte: a jó együttműködésre szükség van, hiszen a gazdaság szereplői akkor tudnak igazodni a várható pénzügyi folyamatokhoz, ha a kormány és a jegybank között megfelelő az együttműködés. Járai Zsigmond kiemelte: a megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy a kormánynak is kiemelt célja az alacsony infláció. – Azt szeretnénk, hogy az idei és a jövő év végére kitűzött alacsony inflációs célokat el tudjuk érni – fogalmazott. Leszögezte azt is: lezárult az úgynevezett spekulációs korszak, ami a költségvetésnek terheket nem, inkább többletbevételt okozott. A februári, magyarországi inflációra öt százalékhoz közeli előrejelzéseket közöltek tegnap a londoni befektetési házak, azzal a véleménnyel megtoldva, hogy az év későbbi szakaszában az áremelkedés gyorsulása várható. (A februári adatot ma teszik közzé.)
A Schroder Salomon Smith Barney (SSSB) londoni irodájának előrejelzése szerint a februári tizenkét havi infláció valószínűleg meghaladta a januárit; a ház 4,9 százalékot vár. Az SSSB kommentárja szerint a 2002 végére jellemző erős forint egyelőre érezteti kedvező hatását a fogyasztóiár-inflációban, de az idei, év eleji forintgyengülés már meg fog látszani a második és főleg a harmadik negyedévben. A Dresdner Kleinwort Wasserstein inflációs előzetese szerint a maginfláció a felfelé módosított célsávnak is csaknem a tetején jár, ami – együtt a legutóbbi idők nagyarányú intervencióival – nem tesz jót a rövid távú inflációs kilátásoknak. Ez a ház mindazonáltal derűlátóbb a Schrodernél: februárra 4,5 százalékos tizenkét havi inflációt jósolt.
*
Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjét tegnapi ülésén a monetáris tanács. A testület szerint az árfolyam- és kamatszint a jelenlegi gazdasági feltételek mellett továbbra is összhangban van az MNB február 10-én megjelent inflációs jelentésével. E szerint ez év végére 5,2 százalékos, 2004 végére négyszázalékos lesz az infláció üteme.
***
Lengyelország: oda a jegybanki függetlenség? Leszek Miller lengyel miniszterelnök rádiónyilatkozatában azt mondta, hogy a kormányzat tervezte alkotmányos változtatások között lehet a Lengyel Nemzeti Bank pénzügy-politikai tanácsának megszüntetése is. A lengyel kormány régóta bírálja a központi bank vezetését, hogy – szerinte – túl lassan csökkenti a kamatot. A jelenlegi pénzügy-politikai tanács megbízatása a jövő év elejéig tart. (MTI)