Szűkebb mag alakul a FÁK-on belül

Szabadkereskedelmi övezet létesítését határozta el a napokban Független Államok Közösségének négy állama: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Belorusszia. Az egységes gazdasági térség megteremtését célzó terv egyrészről jelzi: a FÁK-on belül Ukrajna felzárkózásával alakul, erősödik egy belső mag, másrészt azt, hogy az együttműködés iránya mindinkább a gazdaság irányába tolódik el.
Az 1991-ben alakult közösség az évek során egyre kevésbé váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Szovjetunió összeomlásának viszonylag nagy megrázkódtatásoktól mentes lefolyását ugyan segítette, az Európai Unióhoz hasonló együttműködés kereteit azonban máig nem sikerült igazi tartalommal megtölteni. A laza csoportosulás sok száz határozatot hozott a politikai és gazdasági egységről, amelyekből azonban alig sikerült valamit megvalósítani. Putyin ebből le is vonta a megfelelő konzekvenciát, s elsősorban a kétoldalú kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, miközben – legalábbis a közösségen belül egy szűk körben – igyekezett e kereteket is felhasználni Oroszország befolyásának növelésére. Mára inkább az a felismerés erősödik Moszkvában, hogy a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeiket ki kell használni, s erre a FÁK tagországainak egy csoportja készséget is mutat.
Ennek eredménye a mostani döntés, amely az aláírók reményei szerint talán hatékonyabb lesz, mint a hasonló FÁK-on belüli regionális csoportosulások, így a szélesebb kört felölelő GUUAM vagy Eurázsiai Gazdasági Közösség. Ezt segítheti az a közös érdek, miszerint a négyek koordinálják tárgyalásaikat a WTO-val, s egymást segítve, egy időben léphessenek be a szervezetbe. E gazdaságuk közelítését célul kitűző négy ország 219 milliós, dinamikusan fejlődő piacot ölel fel. Tavaly a GDP növekedésének üteme Kazahsztánban volt a legmagasabb, 9,5 százalék, míg Belorussziában öt, Oroszországban és Ukrajnában pedig mintegy négy-négy százalék.