Tájékozódás a hozamok dzsungelében

A tavaly év eleji, viszonylag gyenge teljesítmény után kellemes „indián nyár” következett a nyugdíjkasszáknál: befektetéseiken elért hozamaik a harmadik negyedévben meghaladták az időszakra számított inflációt. Csakhogy a szeptemberig számított teljes 2002-es átlagos hozam így is elmarad a pénzromlás mértékétől, s négy százalék alatti – derül ki egy friss elemzésből. Tovább nehezíti a pénztártagok dolgát, hogy a szférában többféle hozammutatót is számolnak.

Ezekben a hónapokban sok nyugdíjpénztári tag kapja kézhez önkéntes vagy magánnyugdíjpénztárától az annak tavalyi éves hozamáról szóló levelet. Az ezekben szereplő mutató(k) valós értékelését jócskán megnehezítheti, hogy az állampolgárok nem tudják összevetni azokat más nyugdíjkasszákéval. A pénztárak jó esetben az eszközöszszetételük alapján hasonló hivatalos indexet (az úgynevezett benchmarkot) – a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexét, vagy épp a különböző hazai állampapírindexeket – tudják csak közölni, ami viszont kevés a tisztánlátáshoz.
Nehezíti az eligazodást, hogy pénztári hozamból is többféle létezik (s csak remélni lehet, hogy a szférában egyes kasszák nem tudatosan keverik ezeket). A kasszák bruttó hozama azt jelenti, hogy a pénztár teljesítményéből még nem vonták le a vagyonkezelőnek kifizetett díjat. A nettó hozam ugyan már e nélkül értendő, csakhogy ezt még a pénztár összvagyonának egészére számítják ki. Márpedig ez nem azonos a pénztártag számláján ténylegesen jóváírttal, hiszen erről csak az úgynevezett fedezeti alapnál/tartaléknál elért nettó hozam ad valós képet. Ismeretes: a tag befizetéseinek jellemzően 92-95 százaléka jut a fedezeti alapba, két-három százaléknyi viszont a likviditási, a maradék rész pedig a kassza működési költségeit fedező „kosarakba”.
A nyugdíjkasszák tavalyi hozamteljesítményéről még nem születtek meg az összefoglaló adatok. A 39 pénztár – tizenkilenc magán- és húsz önkéntes kassza – adatait öszszesítő FI-AD Pénzügyi Tanácsadó Kft. lapunkhoz eljutott 2002. III. negyedévi jelentéséből azonban úgy tűnik: a pénztárszféra mérsékelten jó évet zárhatott tavaly. A reprezentatív felmérés szerint az érintett pénztárak 2002 első kilenc hónapjában átlagosan 3,57 százalékos bruttó hozamot értek el, szemben az ezen időszakot jellemző 4,26 százalékos inflációval. A kasszák mentségére legyen mondva: teljesítményük így is jócskán felülmúlja a szeptemberig számított 2,55 százalékos benchmarkot.
A szféra egyes szereplőinek háromnegyed éves teljesítményét böngészve akadt –4,97 százalékos, de 9,2 százalékos háromnegyed éves hozamot elérő szereplő is. Összességében az érintett 39 pénztár közül 17 – ezen belül csak hat önkéntes – kassza teljesítménye haladta meg a kilenc hónapra vetített pénzromlás mértékét – derül ki az elemzésből.
Feltűnő jelenség, hogy a legnagyobb vizsgált – ám nem nevesített – nyugdíjpénztáraknál az átlagot jelentősen alulmúló hozamot regisztráltak tavaly őszig. Az öt vezető nyugdíjkassza ugyanis az első kilenc hónapban együttesen csak 2,9 százalékos tényleges teljesítménnyel dicsekedhetett. Akad még egy további meglepő (ám a korábbi trendbe illeszkedő) adat is: a legnagyobb pénztárak által fizetett vagyonkezelői díj mintegy másfélszerese a szféra kisebb szereplői által fizetettnek. Utóbbiak jelenleg a vagyon 0,53 százalékára rúgó vagyonkezelői díjat rónak le e szolgáltatás fejében.
Bár a háromnegyed éves hozamok nem túl biztatók, némi öröm az ürömben, hogy a vizsgált utolsó három hónapban (azaz július és szeptember között) a nyugdíjpénztárak messze „lekörözték” az akkor számított inflációt. A FI-AD által számított tavalyi III. negyedéves átlagos hozam ugyanis 1,9 százalékos volt, szemben a 0,2 százalékos inflációval. Ennek oka, hogy a pénztárszférában máig a legnagyobb súlyú befektetési eszköznek számító magyar állampapírok a pénzromlás ütemét jócskán felülmúló hozamot értek el. Az állampapírok pozitív teljesítménye így – súlyuknál fogva – a kasszák negyedéves hozamának egészére hatott, sőt „megdobhatta” az addig gyengébb 2002-es összesített teljesítményt is.
Az elemzőcég megvizsgálta azt is, hogy az érintett pénztárak – amelyek tavaly szeptemberben mintegy 477 milliárd forint vagyonnal rendelkeztek, a hazai állampapírok mellett milyen arányban rendelkeztek egyéb eszközökkel 2002 szeptemberében. Míg a belföldi kötvények (szinte kizárólag állampapírok) aránya 86,3 százaléknyi volt, a kockázatosabbnak számító magyar részvényeké 8,07 százaléknyi. A külföldi értékpapírok (kötvények és részvények) együttes aránya 5,27 százaléknyi volt, míg az ingatlanoké továbbra is mindössze 0,35 százaléknyi.
A pénztárak számát tekintve közel kétharmaduk, a vagyon értékét számítva viszont kilencven százalékuk válaszott vegyes, hazai és külföldi eszközöket egyaránt tartalmazó befektetési együttest (portfóliót). Velük szemben jellemzően a viszonylag kis vagyonnal rendelkező nyugdíjpénztárak részesítik változatlanul előnyben a tisztán hazai értékpapírokból összeállított állományt – derül ki az elemzésből.
***
Lassan csordogáló adatok. A pénztárak 2002. évi összesített teljesítményéről szóló adatokat várhatóan idén nyárelőn közli majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Elemzői becslések ugyan már megjelentek, és év elején néhány (nagy) kassza maga is közradott pár adatot, mindezek azonban aligha számíthatnak hivatalos információknak. Az egyes pénztárak tényleges teljesítményét tükröző kimutatások leghamarabb csak júniusban láthatnak napvilágot a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában, a Pénzügyi Közlönyben.