Építőipar: koránt sem mindegy, kik építik a lakásokat

A lakásépítések adhatnak lendületet az idei évben az építőiparnak. Az ágazatnak ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítania, hogy megfelelő utánpótlás segítse az előrelépést.

Az építőiparban is fontos az utánpótlás minősége Forrás: Shutterstock

Szerdán kiderül, hogyan teljesített az építőipar novemberben. Azt már tudjuk, hogy az ágazat termelése októberben 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Szeptemberhez képest viszont 1,9 százalékos visszaesés mutatkozott. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi negyedik negyedévben már ismét pozitív értéket mutathat az építőipar növekedési hozzájárulása a gazdasághoz. Ennek hatása a jövő évre is áthúzódhat. Az építőipar mutatóit felfelé húzzák az állami megrendelések (így például útépítési munkák), de a lakásépítések élénkülése is. Ez utóbbit segíti a Lakhatási tőkeprogram, illetve az Otthon start program felpörgése. Mindez stabil megrendelést jelent a szegmensben. A növekedés dinamikáját ezzel együtt is a vállalati megrendelések határozzák majd meg, a beruházási hajlandóság javulása az építőipar minden alágában bővülést hozhat, várakozásaink szerint már az idei évtől kezdődően. Ez pedig a beszállító láncokon keresztül a gazdaság szélesebb rétegeiben hozhat fellendülést. Az Építési és Közlekedési Minisztérium egyébként tavaly december közepén jelezte, hogy a kormány mintegy 51,4 milliárd forint hazai többletforrást biztosít a folyamatban lévő és részben már lezárult közútfejlesztési beruházások, valamint az országos közúthálózat felújítási és tervezési feladatainak megvalósítására.

Az építőipar utánpótlása sem elhanyagolható tényező

Építőipar: az ágazatnak nagy szerepe van a gazdaság válságállóságában

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrégiben egy rendezvényen arról beszélt, hogy a hazai építőipar gazdasági súlyát tekintve ötszázalékos értékkel megfelel az európai uniós átlagnak, a foglalkoztatás szempontjából pedig jóval az uniós átlag feletti, csaknem hét százalékon áll, így az ágazatnak nagy szerepe van a gazdaság válságállóságában. Jelezte azt is, hogy a stabil forint az alapanyagimport költségeinek csökkentésén keresztül az építőiparnak is kedvező változásokat eredményezhet, olyan közvetlen előnyt, ami a versenyképességre, a hatékonyságra, illetve a keresletre is visszahat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világgazdaságban zajló technológiai forradalom új lehetőségeket és kihívásokat jelent, ezért különösen fontos, hogy az ágazat szereplői aktívan részt vegyenek ebben a folyamatban. Ha az építőipari cégek képesek lesznek élni az egyre újabb technológiákkal, az ágazat hatékonysága, teljesítménye és jövedelmezősége is érdemben javulhat. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke tavaly decemberben arra mutatott rá, hogy bár 2026-ban sem számítanak érdemi bővülésre, ugyanakkor kitörési pontnak nevezte a lakásépítést.

A fentieken túl szembe kell nézni az ágazatban mutatkozó foglalkoztatási helyzettel is. A kihívások kezeléséhez a szakszövetség megalakította azt a munkacsoportot, amelynek célja a humán erőforrás megerősítése, hogy ezzel is támogassa az építőipar versenyképességét, vonzerejét. A távirati iroda emlékeztetett rá, hogy az ágazatban tapasztalható

• szakmunkás- és mérnökhiány, 
• a fluktuáció, 
• a generációváltás,
•  valamint a képzési és utánpótlási nehézségek egyszerre jelentkeznek, a foglalkoztatás- és munkaügyi problémák jelentős feladat elé állítják az ágazatot. 

A dolgozók jellemzően nem a teljesítményük arányában kapnak fizetést, általános az órabéres foglalkoztatás. 

Az építőipar a 2018–2022. közötti években százezer embert vett fel, amikor nagy számban érkeztek olyanok is, akik az építőipari rendhez, szakmaisághoz nem szoktak hozzá, és csak minimális szakmai ismereteik voltak.

A jelenlegi helyzetben az öregedő, nyugdíjaskorú szakmabeliek benntartása az építésgazdasági folyamatokban nélkülözhetetlen, valamint a nők foglalkoztatását elősegítő folyamatok kidolgozása is időszerű. Az ágazatban az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is mind a belföldi, mind az exportpiacokon.