Újfajta falurombolás Verespatakon

Azt kéri a bukaresti kormánytól, a parlamenttől és az összes többi érdekelt intézménytől a Román Tudományos Akadémia, hogy lépjen fel az erdélyi Szigethegységben található Verespatakra tervezett arany- és ezüstbánya ellen. A kitelepítésekkel járó munkálatok előkészítését egy román–ausztrál vegyesvállalat már el is kezdte.

Eugen Simion, az akadémia elnöke azt közölte, hogy az utóbbi pár hónapban a tudományos testület biológiai, geológiai, kémiai és történettudományi szakosztályai elemezték azt a projektet, amelyet a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) készített az aranybányászati vállalkozásról. A szakosztá-lyok a kitermelés rövid és hosszú távú következményeit mérték fel. A szakemberek álláspontját Eugen Simion így összegezte: a bányászat megkezdése semmi jóval nem biztat, sőt következményei katasztrofális hatással lehetnek a Szigethegység környezetére. Az akadémia szerint a robbantásos külszíni fejtés nemcsak a hegyoldalak és a meddőhányók stabilitását veszélyezteti, hanem azokra a településekre is kihat, amelyek nincsenek a bánya közvetlen közelében. A szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy kis erősségű, helyi földrengések pattanjanak ki a környéken – számol be a BBC nyomán az erdélyi Transindex hírügynökség. A bukaresti kulturális minisztérium 2001-ben kezdte meg Verespatak környékének régészeti feltárását. Az RMGC ehhez anyagi fedezetet biztosított. Az ásatásokon a régészek ősi kultuszhelyeket, temetőket és egy sírboltot tártak fel a Szarvas-patak völgyében. A bánya tárnáiban végzett feltárás alapján az derült ki, hogy egyes járatokban már az ókorban és a középkorban folyt bányászati tevékenység. A tárnákban a Toulouse-i Egyetem régészei folytattak kutatásokat.
A verespataki kitermelés korábban politikai vihart kavart Bukarestben. A Román Hírszerző Hivatal (SRI) tavaly decemberben arra figyelmeztette a parlamenti képviselőket, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitása elleni tiltakozások mögött Magyarország áll, s kezére játszanak a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet aktivistái. A SRI szerint a különböző tiltakozó csoportok tevékenységét Budapesten hangolják össze, amit az bizonyít, hogy a Greenpeace legutóbbi, bukaresti tüntetése után a tiltakozó akcióban részt vettek többsége Magyarország irányában hagyta el Romániát. Továbbá Magyarországon található az a szerver, amely a beruházás ellen tiltakozó egyik honlapot szolgálja ki, illetve a titkosszolgálat tudomása szerint a Hungarian Enviromental Partnership Foundation nevű nem kormányzati szervezet finanszírozott több, Romániában rendezett tiltakozó akciót.
A Greenpeace szerint egyébként a verespataki aranybánya hátráltatja Románia csatlakozását a Európai Unióhoz. A nemzetközi zöldszervezet határozottan lépett fel az óriási külszíni bánya megnyitása ellen. Szakértőik úgy vélik, az erdélyi község kitelepítésével tervezett aranybányaprogramja ellentmond a Románia által is ratifikált Európai Emberi Jogi Egyezménynek, amely szerint a szabadságjogok része a saját otthon sérthetetlensége is. A jogi szakértők azt is kiemelték, hogy a tervezett nyílt színi ciánhasználat ütközik az Európa Tanácsnak és az Európai Uniónak a környezetre, illetve a talajvizekre vonatkozó irányelveivel. A Greenpeace felszólította a román parlamentet, hogy szavazzon a társadalmilag és ökológiailag elfogadhatatlan magánberuházás ellen. A szervezet arra is emlékeztet, hogy több román és nemzetközi civil szervezet már felemelte hangját a kétezer ember kitelepítésével, valamint a természeti és az épített környezet, illetve a kulturális örökség lerombolásával járó terv ellen.
A tiltakozások ellenére, a román parlamenti pártok – a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget beleértve – nem akadályozták meg a kitermelés elkezdését. Egyedül a szélsőséges politikájáról hírhedt Nagy-Románia Párt (PRM) nyújtott be egyszerű bizalmatlansági indítványt a képviselőházban, amelyben a verespataki arany-és ezüstlelőhely birtokjogára kérdezett rá. A PRM kérte, hogy a Rosia Montana Gold Corporation és az államközi társulási szerződést bontsák fel, s a lelőhely maradjon a román állam monopóliuma. Az indítványt nagy többséggel elutasították.