Hiába beszél áttörésről a kormányzat a magyar–orosz külkereskedelmi kapcsolatokban, a tények azt mutatják, hogy a múlt évben drasztikusan visszaesett az Oroszországba irányuló magyar export. Mindezzel egy időben a hivatalos magyar kormányzati retorika a közvetlen magyar–orosz kereskedelem fellendítéséről szólt, ami az adatok szerint éppen hogy visszaesett (a közvetlen import 227 millió euróval), miközben a közvetítők által bonyolított behozatal nőtt. A magyar export 2000-ben 495,9 millió euró, 2001-ben 527,6 millió euró, 2002-ben pedig 481,6 millió euró értékű volt. A beharangozott növekedés helyett az utóbbi években eddig nem tapasztalt, rekordméretű csökkenés következett be. Ezzel szemben a magyar kormány eddig mindössze csak annyit tett, hogy bejelentette: a kormányközi kapcsolatoknak köszönhetően kétezer tonna magyar alma talál vevőre a jövőben az orosz piacon. A jelenlegi árak alapján ez a menynyiség hozzávetőleg kétszázezer euróba kerül, ami még csak nyomaiban sem kompenzálja a 2002 egészében mért 46 millió eurós magyar exportvisszaesést.
Kovács László külügyminiszter legutóbbi sajtóértekezletén ismét a jelentősebb feladatok között említette a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok erősítését és a piaci lehetőségek kihasználását, ami – miként fogalmazott – a magyar mezőgazdasági termelők számára jelent bővülő értékesítési lehetőségeket.
A Péter kertész lesz
