Vizsgálhatják az adatmentést

Ismét téma volt az APEH adatmásolása a parlamentben. A T. Ház megkezdte az ügy kapcsán felállítandó vizsgálóbizottságról szóló vitát. A képviselők megszavazták az uniós csatlakozási szerződés aláírásáról szóló javaslat sürgős tárgyalásba vételét, ugyanakkor tíz kormánypárti képviselő tartózkodásával elutasították a költségvetést módosító fideszes tervezet tárgysorozatba vételét.

Sürgős tárgyalásba vette tegnap a parlament az uniós csatlakozási szerződés aláírásáról szóló határozati javaslatot; nem vette tárgysorozatba Kovács Zoltán és Bóka István fideszes képviselők költségvetést módosító javaslatát. A tervezet az önkormányzatok normatív támogatását emelte volna meg ötvenmilliárd forinttal. A parlament 157 igen mellett 184 nem szavazattal és 10 tartózkodással utasította el a tervezet tárgyalását. Ugyanakkor egy MSZP-s képviselő (Vitányi Iván) támogatta a költségvetés módosítását, és tíz kormánypárti képviselő (Csabai Lászlóné, Érsek Zsolt, Gőgös Zoltán, Hajdu László, Kékes Ferenc, Nagy Jenő, Szabó Imre, Tabajdi Csaba és Tóth Károly szocialista, valamint Wekler Ferenc SZDSZ-es honatya) tartózkodott.
Holnap az MDF várhatóan a Legfőbb Ügyészséghez fordul, mert a parlament leszavazta az adójóváírással összefüggő javaslatukat. Font Sándor frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta: indítványuk azt a helyzetet orvosolta volna, hogy a tavaly elfogadott adó-jóváírási szabályokat az APEH egy utólagos értelmezéssel önkényesen felülírta. Így sok adózó nem kap akkora öszszegű adójóváírást, amit a törvény biztosítana. Mint mondta, ez minden olyan alkalmazottat érinthet, akinek 30-50 ezer forint között volt tavaly a havi jövedelme.
A T. Ház lefolytatta az APEH-nél elrendelt adatmásolás körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat általános vitáját: a testület létrehozását minden frakció képviselője elfogadta. Font Sándor (MDF), a javaslat egyik előterjesztője elmondta, a bizottságnak kell kiderítenie, mi volt a jogalapja az adatmásolásnak, milyen szándék húzódik meg e mögött, s mi volt az adatmásolás célja. Hangsúlyozta, az is megválaszolásra vár, hány másolat készült, állam- és adótitok sérült-e ezzel, illetve szabályszerű volt-e az adatok kezelése. A vitában az ellenzéki képviselők azt hangoztatták, hogy nem bizonyult igaznak a kormánypártok vádja a hosszú bájtok éjszakájáról, míg az MSZP-s és SZDSZ-es honatyák az APEH-nél Simicska Lajos elnöksége idején történt „visszaélésszerű folyamatokról” beszéltek. A pénzügyminiszter és a kormányfő felelőssége, illetve lemondatása is többször szóba került.
Tudja-e Kovács László külügyminiszter, hogy tanúvallomást tenni a bíróság előtt minden állampolgárnak kötelessége, és komolyan gondolta-e, hogy a független magyar bíróság majd kiszáll hozzá, mert ő nem ér rá? – kérdezte interpellációjában Répássy Róbert (Fidesz). A képviselő lapunk cikkeire hivatkozva elmondta: Kovács Lászlónak február 3-án tanúként kellett volna megjelennie egy perben, miután egy volt külügyi dolgozót emberileg és szakmailag is lejáratott, így hozzájárulva elbocsátásához. A külügyminiszter viszont egy levelet írt a bíróságnak, melyben azt jelezte: az adott időpontban nem tud megjelenni, így meghallgatására munkahelyén, a Külügyminisztériumban kerüljön sor. Kovács László szerint a képviselő valós tényt tüntet fel hamis beállításban. Kifejtette: ő inkább arra lenne kíváncsi, hogyan került egy bírósági perirat lapunkhoz. Répássy Róbert nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.
Szijjártó Péter (Fidesz) interpellációjában elmondta: a gazdasági tárca 300 millió forint értékben rendelt háttértanulmányokat. A közbeszerzési eljárás során Csillag István miniszter előző munkahelye, a Pénzügykutató Rt. lett a legsikeresebb a pályázatok elnyerésében, ugyanakkor egy olyan intézet (az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft.) is a nyertesek között található, amelynek egyik tulajdonosa és cégvezetője Kulcsár Péter, aki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tulajdonában álló Magyar Gazdaságelemző Intézet Kht.-nek az ügyvezetője is. Ugyanakkor ez a kht. készítette elő és koordinálta azt a pályázatot, melyen vezetőjének egyik cége is nyert. Csillag István miniszter azzal védekezett, a korábbi kormányok is készíttettek tanulmányokat a Pénzügykutató Rt.-vel. Az Ipargazdasági Kutató ügyében észleltek összeférhetetlenséget, melynek következménye az lett, hogy az elbírálásból kizárták Kulcsár Pétert, akinek a cége visszalépett.
*
Ma tárgyalják azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében a büntető törvénykönyvben két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálnák a doppingszerek előállítását, terjesztését, behozatalát és kivitelét, valamint a teljesítményfokozó orvosi beavatkozásokat. – Ez az első olyan ellenzéki törvényjavaslat, amelyet napirendre tűzött az Országgyűlés – mondta Szijjártó Péter (Fidesz), a beadvány egyik készítője. Úgy tudjuk, az igazságügyi tárca is készített egy hasonló tervezet, amelyet várhatóan a parlament elé terjesztenek.