Alapfeltétel a kedvező infrastruktúra

A logisztikai központok fejlődése szempontjából elengedhetetlen a jó megközelíthetőség. A tizenhárom hazai központ mindegyike európai közlekedési korridor mentén fekszik, az infrastruktúra jelenlegi színvonala országos szinten nagyon eltérő. Egy erősödő gazdaság és az európai uniós csatlakozás azonban új lehetőségeket teremt a közlekedési rendszerek fejlesztéséhez.

Infrastruktúra szempontjából kétségkívül a főváros környéki logisztikai központok helyzete a legkedvezőbb. A száz hektáron levő BILK az M0-s autóút, illetve a Budapest–Kelebia–Belgrád vasúti fővonal mentén helyezkedik el, a kedvező közlekedési adottságok szinte korlátlan lehetőségeket kínálnak a területen berendezkedő cégek számára. Az M0-s közvetlen összeköttetést teremt az M1-es, az M7-es és az M5-ös autópályákkal, az autóút keleti szektorának új, 25 kilométeres szakaszának építése pedig hamarosan megkezdődik. Még a BILK-beruházás előtt állami pénzből és európai uniós támogatással újította fel a MÁV Rt. a Budapest–Ferencváros–Soroksárvasútvonalat 7,2 milliárd forintért. A Budapest–Kelebia-vonal rehabilitációjára később kerül sor. Hasonlóan a BILK-hez, vasúti fővonal mellett épül a nagytétényi Harbor Park: a dunai kikötő szintén a közelben, az M0-s autóút pedig néhány kilométerre található. A központtól néhány száz méterre épül majd 2004-től a Budapest–Dunaújváros–Pécs közötti M6-os autópálya. A Csepeli Szabadkikötő saját vasúthálózattal rendelkezik, és a közvetlen közelben halad el a négysávos főút. Problémát jelent azonban, hogy a vasút–közút külön szintű kereszteződés még mindig nem megoldott, így amikor vonatot fogad vagy indít a kikötő, a forgalmas főúton megállnak a gépjárművek. Ugyancsak nincs közvetlen összeköttetése a központnak az M0-s autóúttal.
Közlekedés szempontjából kedvező helyzetben van Székesfehérvár, illetve Győr, hiszen mindkét város mellett autópálya halad, vasúti szállítás esetén kétvágányú, villamosított vonalakat lehet igénybe venni. Székesfehérvárnál ágazik el a két adriai vasúti fővonal, amelyek hazai szakaszának fejlesztésére jelentős összegek állnak rendelkezésre az EU-s csatlakozás után, így a vonalak átbocsátókapacitása is növekszik. A győri az egyik országos közforgalmú kikötő szomszédságában létesül, így a logisztikai központ trimodális szolgáltatást nyújthat a jövőben. Nagykanizsa város és a logisztikai központ fejlődését egyaránt elősegíti az M7-es autópálya, amire néhány évet még várni kell. Budapestről közvetlenül 2007–2008-ban – Rijekától előbb – érhető el autópályán a Zala megyei nagyváros. Az ország, egyben Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai központja Sopronban található, amit a Győr– Sopron–Ebenfurti Vasút Rt. üzemeltet. A Győrtől Ebenfurtig tartó vonalat a társaság korábban villamosította és felújította; a vonal egyetlen hátránya, hogy egyvágányú, a forgalom növekedésével jelentősen csökkenhet az átbocsátóképesség. Sok problémát okoz a közúti közlekedés, autópályára pedig csak a következő évtizedben lehet számítani. Baja helyzete rendkívül kedvező, hiszen Csepelhez hasonlóan közúti, vasúti és vízi út találkozásánál helyezkedik el. A kikötőt és a Duna-hidat 1998-ban újították fel. A megközelíthetőség szempontjából hátrányt jelent, hogy nincs megfelelő úthálózat, az M9-es autópálya hosszabb szakasza 2008 és 2015 között készül el. A vasúti teherforgalom egyelőre nem jelentős – a vízi forgalom az Al-Dunától, illetve a mindenkori délszláv gazdasági és politikai helyzettől függ –, bár a Baja–Sárbogárd vasúti pálya felújítására jelentős összegeket fordít a MÁV. A Miskolc és Tiszaújváros térségében kijelölt központ helyzete kedvező, hiszen az M3-as autópálya Polgárig már megépült, az M30-ast pedig azidén adják át. A vasúti forgalom gerince a Budapest–Miskolc közötti kétvágányú és villamosított fővonal. Szeged nagy hátránya, hogy még nem éri el az M5-ös autópálya, a nemzetközi teherforgalom pedig a városközponton keresztül, a kétsávos Tisza-hídon halad. A Tiszán egyelőre csak kisebb tömegű teherszállító hajók haladhatnak, ám a vízi út fejlesztésével egyidejűleg a közlekedési tárca tervei között szerepel 600–800 tonnás hajók közlekedtetése.
Debrecen szintén régóta vár autópályára: az M35-ös előreláthatólag 2007-ben éri el a várost. A gyors szállítás lebonyolítását viszont elősegíti a város mellett elhelyezkedő, szilárd burkolatú kifutópályával rendelkező nagy forgalmú repülőtér. A Budapest–Szolnok–Debrecen–Záhony közötti, 335 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a tervek szerint 2005–2013 között kerül sor, várhatóan az EU kohéziós alapjaiból; a projekt költségét 800 millió euróra becsülik a szak