Jáksó László médiamegasztár műsorát hallgattam minap a Danubius Rádióban. Kétségbeejtő volt. Valami betelefonáló kislánnyal beszélgetett az emelkedett ember, előző valami zeneszámot kért (nem Bach H-moll miséjét), mire a mi Jáksónk olyasmit mondott, hogy itt csak ne tessenek ultimátumokat adni a zeneszámokat illetően. Fagyos hangulat lepte be az étert, a leányzóból az ébredező bakfis indulata szólt (márpedig mi ezt kérjük, punktum), Jáksó sztár viszont azt kívánta megmutatni kifelé, hogy voltaképpen honnét fújják a passzátszelet. (Mint jelezte, ő fújja.)
Az egésszel azt szeretném érzékeltetni, hogy Jáksó Laci (és a haverok) azokat a szerencsétlen tinédzsereket akarják kicikizni a glóbuszból, akikből éppen az ő nihilizmusuk, Heti Heteseik csináltak bárgyú mamlaszt, duc-duc zenét fogyasztó szellemi analfabétát.
Érdemes idézni a beszélgetés utolsó mondatait, amelyekből kitetszik, milyen ez a Jáksó, amikor önmagát adja: „Próbáltál-e egyébként valamikor úgy kérni valamit, hogy nem vagy kioktató közben? Nem? Érdemes kipróbálni, hátha akkor lesz férjed. És nem a felügyelőtiszted dug meg egy fatelepen.”
Legalább a sajátjaitokra ne lőjetek, Laci, áldjon meg a Jóisten, vagy szakadjon rád a samottkályha!
Laci, te, hallod-e? Maradj a Heti Hetesnél. Ott ötöst kapsz. Itt elégtelent.

Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál