Hosszú parlamenti csatározások után, a kilencvenes évek elején születtek meg a kárpótlás folyamatát szabályozó törvények. Antall József miniszterelnök alkotmányossági kifogásokat támasztott: azt a kérdést tette fel, hogy lehet-e különbséget tenni az állampolgárok között abban a tekintetben, hogy földet, gyárat, ingatlant, vagy üzletet vettek el. A kárpótlási igények teljesítését pedig azért tartotta aggályosnak az akkori kormányfő, mert az évtizedek alatt átformálódott tulajdonviszonyok után újabb sérelmektől tartott.
Az ekkori hat parlamenti párt közül öt elfogadta a Kisgazdapárt által kezdeményezett jóvátételt, míg a Fidesz nem támogatta. Orbán Viktor szerint a „jogszerűség talajáról csak abban az esetben igazolható kárpótlás iránti igény, ha az előző rendszer minden rendelkezését és jogszabályát hatályon kívül helyezzük.” – idézte az 1991-ben zajló parlamenti vitából a Fidesz akkori elnökét Mihályi Péter közgazdász a kárpótlás történetét feldolgozó munkájában. Orbán Viktor álláspontja az volt, hogy a „privatizáció és a jóvátétel kérdését egymástól el kell választani. A volt tulajdonosok vagyonhoz juttatását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény könnyen és gyorsan elvégezhető módosításával kell elindítani. A szövetkezeti törvények, a társasági törvény, az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával ez a folyamat megindítható lenne. (…) Dolgozzon ki a kormány az eddigi részleges jóvátételi rendelkezéseket követő, átfogó jóvátételi törvényt, amely a volt hadifoglyokon, politikai üldözötteken kívül a még élő, volt tulajdonosokat is bevonja a jóvátételre jogosultak körébe. A jóvátétel mértékének megállapításában azonban ne az egykori tulajdon nagysága, hanem a jelenlegi élethelyzet legyen a mérvadó.”
Részleteiben azok a pártok is támadták a kárpótlást, amelyek végül megszavazták azt. Az igazságosság kérdése gazdasági értelemben is felmerült. Az SZDSZ szakértői a kárpótlási jegy megalkotása előtt arra tettek javaslatot, hogy az állami vállalatok tíz százalékát vagyonjegy formájában a teljes magyar lakosság kapja. Ez akkori becslés szerint fejenként húszezer forintot jelenthetett volna. A közgazdászok legfontosabb kritikát a kárpótlás inflációgerjesztő hatása miatt fogalmaztak meg, s heves vitákat eredményezett, hogy a kárpótlás elviselhető terhet ró-e a költségvetésre? Kornai János közgazdász arra mutatott rá, hogy a kárpótlás vagyontranszfer, amely során a ma élő nemzedék jövedelméből az állam egy kijelölt réteget támogat.
A kárpótlási jegyek kibocsátására mégis sor került, s az elmúlt időszak igazolta azt a – szintén a Fidesz részéről elhangzott – állítást, miszerint a kárpótlási jegyek másodlagos piacán a kárpótoltak nem fognak maradéktalanul hozzájutni a jegyek teljes értékéhez, hanem azok diszkonttal fognak gazdát cserélni. A törvényalkotó szándéka szerinti kedvezményezettek helyett pedig spekulánsok szedik be a különbséget.
Való igaz: a pillanatnyi piaci helyzettől függően, a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyama élénk mozgásokat mutatott, de a törvényben meghatározott 1742 forintos, kamattal növelt névértéket soha nem közelítette meg a jegyzés.
Földárveréseken, az önkormányzati lakások értékesítése során, valamint a privatizáció keretében felkínált részvénycserék teremtettek lehetőséget a kárpótoltaknak valódi vagyonhoz jutni. Az 1990-es években, amikor a privatizációs ügyletek zöme zajlott, sok befektető specializálódott a jegycserékre. A hiányos adminisztráció számos visszaélésre is lehetőséget adott. Sokak által ismert árfolyama volt az úgynevezett „határozatos jegyeknek”, amelyek valójában egy biankó meghatalmazással a többször gazdát cserélő jegy új gazdáját a preferált, eredeti kárpótoltakkal azonos jogokhoz juttatta. A kárpótlási jegyekből vagyont gyűjtő befektetők egy része arra is módot talált, hogy a forgalmazásban akkor közreműködő BÉB Rt. munkatársainak segítségével a már egyszer kivont jegyeket ismét felhasználják.
Az egymást váltó kormányok változó intenzitással elégítették ki a kárpótoltak igényeit. A törvény nem rögzítette a folyamat lebonyolításának végső határidejét.
origo.hu
Újra féláron fagyizhat az ország!
