Néhány nappal a népszavazás előtt vadul dúl az EU-kampány, én ilyenkor már kapcsolom is ki a készüléket, engem ne hülyítsen itt senki vénségemre, úgy is van nekem elég bajom, nincs nekem tetsző húsvéti sonka a környéken, örökké szekál a napos szerkesztőm, és még a derekamba is beleállt a hexensussz.
Legújabban a Magyarországi Zöld Párt emelkedett reklámját voltam kénytelen végignézni (mert nem sikerült elaraszolnom időben a televízióhoz, távkikapcsolóm pedig nincs). Ha még eddig nem láttál igazi bornírt baromságot, pajtás, ezt nézd meg…
Két hízósertés beszélget egymással a képernyőn, valahogy így: – Nem tudod, öreg, mikor kapunk már végre moslékot? Mire a másik: – Ezt még az EU-csatlakozás előtt kellett volna megbeszélnünk, te ostoba disznó!
És így tovább.
Itt tenném fel a kérdést: honnan a fészkes fenéből van tévéreklámra pénze annak a földönfutó Zöld Pártnak, amelyik saját bevallása szerint olyan szegény, mint a templom egere, ingyenkonyhákon tartják a sajtótájékoztatóikat, a vizet meg utcai nyomókutakról hozatják szerencsétlenjeikkel, a nyomorultak…
Amúgy bizonyos Medveczky Zoltán zöldember a pártpallér, már 1994 táján megjelent a színen, ő is ugyanúgy szavalt, hőzöngött, tiltakozott, ahogyan a többiek – ennek ellenére a kismaccsból sem tudtak kijönni az eltelt tíz esztendő alatt.
Most viszont a televízióban disznólkodhatnak, a Jóisten tudja, milyen szponzor jóvoltából.
A disznóságok útjai kifürkészhetetlenek.

Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?