Próbapert nyert nemrégiben három Somogy megyei kismama az állam ellenében. A bírósághoz forduló anyukák a gyest kiegészítő úgynevezett jövedelempótlék megfizetéséért szálltak harcba – ez havi hatezer-hétszáz forintot jelent, az pedig még ma is pénz. Az ítélet hallatán azóta mintegy százötvenezer kismama jelezte hasonló igényét, el lehet képzelni, mennyire elsápadtak az állami illetékesek odafönt… Honnan akasszanak ők most le százmilliárd nagyságrendű pengő magyar forintot? Mennyivel egyszerűbb volt elvonni annak idején, Bokros Lajos országlása korában…
Kis vakarózás után meg is szólalt az Államháztartási Hivatal illetékese, hogy ez így nincs rendben, a jog csűrése-csavarása, amit ezek a pénzéhes anyukák csinálnak, a mindenit a világnak. Meg persze a Somogy Megyei Bíróságnak is. Ők a maguk részéről elutasítanak minden ilyesmit, még a pergyőztes három kismamával szemben is jogorvoslatot kérnek…
Nem lennék meglepve, ha feldühödött anyukák egy csoportja nemes egyszerűséggel úgy vágna szájon egy ilyen elöljárósági szónokot, hogy borítana az föl íróasztalt, számítógépet, tintát, pennát meg mindent, ami a szemellenzős és gonosz bürokráciának manuális része.
Hát ide figyeljenek, kedves államháztartási irodahuszárok! Arra vannak százmilliárdok, hogy hónapok óta plakátos, pontonhidas, reklámfilmes EU-kampány dúljon az országban? Hogy Juszt Laciék a tévétől bődületes pénzeket tegyenek zsebre a semmiért? Hogy mondvacsinált átvilágításokkal bízzák meg tízmilliókért a haverokat? Az ország kismamáira meg nincs?
Ideírom még az ifjúsági szakminiszter emelkedett gondolatát: A csatlakozás nyertesei a fiatalok. Az ifjú és a még meg nem született generációk boldogulásáért kell minden felelősen gondolkozónak igennel szavaznia.
Mindezek után? Hiszi a piszi!
origo.hu
Ukrán befolyás alatt állhat a Tisza Párt − itt vannak a bizonyítékok
