A háború valódi okai nehezen érthetők a magyar társadalom és a világ számára is. Ön szerint valójában mi lehet az iraki háború tényleges indítéka?
– Az emberek számára az Egyesült Államok által felsorolt okok nehezen értelmezhetőek. Nehezen fogadható el például az az érvelés, hogy az iraki népet fel kell szabadítani, hiszen az irakiak sem úgy élik meg a háborút, hogy felszabadító katonákat fogadnak az országukban. Nem bizonyított az sem, hogy Szaddám Huszein rendszere otthont ad a terrorizmusnak, hiszen ő maga végeztette ki a Bagdadban élő legnagyobb palesztin terrorista vezért, Abu Nidalt. A tömegpusztító fegyverek létére sem találtak egyértelmű bizonyítékot a fegyverzetellenőrök. Abban a feltételezésben van igazság, hogy megindul a világ újrafelosztása, és emögött felmerülhet az olaj- és a fegyverlobbi tevékenysége, érdekeltsége is. A konkrét válaszokat nem fogjuk megtudni az elkövetkező időszakban, de a következményeket már most látni lehet. Amióta az amerikaiak megnyerték a hidegháborút, egypólusúvá téve a világot, beindítottak egy olyan intenzív térhódító politikát, amely révén a szabadság és a demokrácia zászlóshajójaként terjeszkednek a világban. Ezzel a katonai fellépéssel viszont számos országban átformálódhat a közvélemény, és átalakul az Egyesült Államokról kialakított idilli kép az emberekben. Minél tovább tart ez a háború, annál nehezebben folytatható Amerika békés, gazdasági, kulturális terjeszkedése. Kérdés az is, hogy a transzatlanti kapcsolat hogyan alakul a jövőben. Az egységesülő Európa megosztottá válhat, és ebben szerepet játszhat az is, hogy az USA-nak sem érdeke egy konkurens, egységes gazdasági, társadalmi, kulturális közösség felerősödése.
– Sokak szerint az Egyesült Államok gazdaságilag is hozzájárulhat Európa megosztásához, hiszen anyagi támogatást is nyújt a mellette kiálló országoknak. Nemrég például 15 millió dollárt ígért az iraki háború kiegészítő költségvetéséből Magyarországnak.
– Az eset több mint különös. A magyar kormány cáfolja, hogy azért kapja ezt a 15 millió dollárt, mert részt vesz a háborúban. Bush elnök viszont azt mondja, azért kapják az országok ezt az összeget, mert támogatják az amerikaiakat az Irak elleni harcban. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy miért kell megfizetni ezeket az országokat. Amerikai szenátorok szerint az USA a szegényebb országok fejős tehene. Én viszont úgy érzem, hogy 15 millió dollár ilyen háborús koalíciós tagságért nem komoly öszszeg, tekintettel arra, hogy több száz helikopter, repülő használja a légterünket, gépjárművek a közútjainkat, vasútjainkat. Ez súlyos biztonsági kockázatot jelent, és környezeti károkat is okoz az országnak. Ezt a pénzt nem lenne szabad felvennie a magyar kormánynak, hiszen ezzel csak megalázzuk magunkat, leértékeljük nemzeti önbecsülésünket.
– A Greenpeace gyűjtőakciót szervezett a pénz elfogadása ellen, és a háború ellen is egyre több a tüntetés Magyarországon. A Civilek a Békéért mozgalom az Alkotmánybíróságot is megkereste a légterünk átengedése miatt. Az ellenzéknek mi az álláspontja a kormány háborús politikája elleni demonstrációkkal kapcsolatban?
– Teljesen jogos és érthető a béke mellett elkötelezett magyar társadalom aggodalma. Magyarország ugyanis rákerült arra a háborús koalíciós listára, amelyet az Egyesült Államok közzétett és többször ismertetett. Ezek után hiába mondja a kormány, hogy a béke pártján állunk, a lista egyértelmű bizonyíték a világ közvéleménye és az iszlám terrorszervezetek számára is. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy a légtér átengedése miatt hadviselő féllé váltunk-e vagy sem, hanem az, hogy elköteleztük-e magunkat a háború mellett. Számos más ország is átengedi a légterét és a repülőtereit, de nem szerepelnek a lajstromban.
– A szocialista Juhász Gábor élesen kritizálta az ellenzéket. Többek között azt állította, hogy ha Németh Zsolt lenne a külügyminiszter, akkor ma már 100-200 magyar katona harcolna Irakban. A baloldali sajtó ugyanakkor azt feszegeti, hogy ellentét van a Fideszben a Németh Zsolt által képviselt úgynevezett atlantista és a többek között az ön nevével fémjelzett nemzeti irányzat között a háború kérdésében. Ezek szerint most a párt nemzeti irányvonala kerekedett felül?
– A Fideszben nincs atlantista vagy nemzeti vonal mentén történő feladatmegosztás. Valóban ketten nyilatkozunk a sajtónak a háborúval kapcsolatban Németh Zsolttal, de csupán azért, mert ő a külügyi bizottság elnöke, én pedig a biztonságpolitikai kabinetet vezetem a Fideszen belül, és mind a két területhez kapcsolódik a problémakör. Én egyébként soha sem mondtam, hogy harcoló alakulatot kellene küldeni Irakba, pláne NATO- és ENSZ-felhatalmazás nélkül.
– A Honvédelmi Szemlében mégis alakulatokról beszélt.
– A Fidesz teljesen egységes abban, hogy csak nemzetközi felhatalmazás esetén, legalább egy NATO-konszenzusos döntés után, erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten, humanitárius jelleggel vegyünk részt az ilyen típusú katonai akciókban. Ezt képviseltük az Orbán-kormány időszakában, és ezt valljuk ma is. A jelenlegi kabinet 50 fős harcoló alakulatot akart küldeni Afganisztánba, de ezt nem engedtük. Én magam javasoltam, hogy magyar katonaorvosok, egészségügyi kontingens vegyen részt a konfliktusban, hiszen nem mindegy, milyen üzenettel tevékenykednek külföldön a katonáink. Juhász Gábor ezt próbálja olcsó poénokkal kiforgatni. Igen sajátos, hogy most a nagytőke szekerét toló kommunista utódpárt egyik prominens politikusa köpönyegforgatásról és emlékezetkiesésről beszél. Az a megdöbbentő ebben, hogy amikor ártatlan emberek halnak meg egy értelmetlen háborúban, felelős pozícióban lévő kormánypárti politikusok idétlenségekkel próbálják gyalázni a Fideszt ahelyett, hogy az ország biztonságáért, nemzetközi tekintélyéért dolgoznának.
– Az eddigi nyilatkozataikból az derül ki, hogy a Fidesz inkább a francia, német álláspontot képviseli az iraki konfliktussal kapcsolatban, vagyis Európa vezető államainak oldalán áll. Ehhez képest nem kampányolnak a kormányhoz hasonló lendülettel az európai uniós csatlakozás érdekében.
– A Fidesznek nem kell folyamatosan bizonygatnia, hogy az Európai Unió pártján áll, hiszen a párt a megalakulása óta az euroatlanti értékrendszer irányában tevékenykedett, és ezt tartja a legfontosabb külpolitikai iránynak ma is. Az Európa melletti elkötelezettség állandó, görcsös bizonygatása az MSZP számára fontos, mert a szocialistákat nem köti a fejlett Nyugathoz sem a múltjuk, sem az értékrendjük. Más kérdés, hogy az MSZP folyamatosan a Fideszt próbálja rákényszeríteni a magyarázkodásra, hogy aztán rásüthesse az Európa-ellenesség bélyegét. Furcsa helyzet, hogy pont a legnagyobb kommunista utódpárt volt vezetői – akik nemrég még a Varsói Szerződésben és a KGST-ben gondolkodtak – bizonygatják magukról, hogy ők sokkal inkább Európa-, NATO- és USA-pártiak, mint a Fidesz.
– Vita kerekedett abból is, hogy milyen hatással van az iraki konfliktushoz kötődő magatartásunk az Európai Unióra. Befolyásolja majd az uniós tagságunkat, hogy támogattuk az Irak elleni háborút?
– Az iraki háború kérdése jelentős mértékben megosztja a világot és az Európai Uniót is. Magyarországnak az a legfontosabb célkitűzése, hogy az Európai Unióban mihamarabb tagok lehessünk. Felvetődik viszont a kérdés, hogy szerencsés megoldás-e egyoldalúan letenni a voksunkat az amerikai háborús politika mellett. Franciaország, Németország, Belgium, Svédország és még sok európai állam nem támogatja ezt a háborút. A nyolcak levelének aláírásával azonban Medgyessy Péter egyoldalú deklarációt tett a háború oldalán. Az európai államfőkkel előzetesen még telefonon sem egyeztetett a kérdésben, pedig ezzel javíthatta volna Magyarország megítélését ebben a konfliktusban. Ettől függetlenül szerintem hazánk európai uniós csatlakozását nem fogja lelassítani a háborús hajlandóságunk kinyilvánítása, noha ezzel biztosan nem szereztünk jó pontokat Európában.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
