Tájrombolás Tihanyban

A tihanyi Belső-tó partján nagy építkezésbe kezdett a helyi önkormányzat. Vendéglőt, szabadtéri színpadot építenek, kétszintes épületekkel, a környezetvédelmi felügyelőség hozzájárulása nélkül. Az építkezők állítják, hogy erre nem is volt szükség, elegendő a természetvédelmi hatóság engedélye. A helyiek szerint egyes politikusok gazdasági érdeke az építkezés, nekik pedig marad a zaj és a tájrombolás.

Kora tavasz Tihanyban. Az apátság melletti hegyoldalon virágzó mandulafák, gyulladt szélű nádasok a napsütésben úszó magyar tenger körül. Ilyenkor még minden csendes a Balaton környékén, nem zajonganak turisták a XIX. századi nádfedeles vendéglőkben, zárva tartják a bazárokat is. Az apátságnak hátat fordítva azonban furcsa zaj csapja meg az ember fülét. A lenyűgöző Tihanyi Belső-tó partján hatalmas építődaru gémje forog, munkagépek, ácsszekercék zaja töri meg a csendet. A látvány sem kevésbé megdöbbentő. Az eddig érintetlen tájban kétszintes, félkész téglaépületek állnak, betonvasak ágaskodnak az ég felé.
Falugondnokság, raktárak, műhelyek épülnek, a lapos tetőn meg szabadtéri színpad létesül – tudom meg Tóth László építésvezetőtől. Lesz itt zöld tetős terasz, büfé és több mellékhelyiség, hogy kiszolgálhassák az előadásokra érkező vendégeket. A továbbiakról kérdezzem az önkormányzatot, ők végeztetik az építkezést – hárít el, amikor a parton leégetett hektárnyi nádról, a sitt-és szeméthalmokról kérdezem. Pintér Tibor, a helyi horgászegyesület és a helyhatóság által létrehozott Tihanyi Belső-tó Kht. vezetője állítja, hogy a sittel nem a partot kívánják feltölteni, a törmeléket elszállítják a balatonfüredi lerakóba. Környezetvédelmi hozzájárulás azonban nincs. Legalábbis hiába keresi az adatbázisban Kling István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, aki szerint minden ilyen jellegű építkezéshez meg kell kérni a szakvéleményüket.
A Balatonfelvidéki Nemzeti Park viszont megadta a természetvédelmi engedélyt, mert a szakhatóság szerint a terület nem számít fokozottan védettnek, és ráadásul belterület, amelyen az önkormányzat létrehozhat közösségi létesítményeket. Gál Róbert, a nemzeti park igazgatója szerint csak az innen nem messze lévő Külső-tó méltó a szigorú védettségre, a Belső-tó nem felel meg az erre vonatkozó feltételeknek. Hasonló választ kapok Kalotás Zsolttól, a Természetvédelmi Hivatal illetékesétől, aki megerősíti: tudomásuk szerint nincs komolyabb természeti érték a Belső-tónál, így a parton, belterületen lehet építkezni.
Az egész valahogy borzasztóan fájó. Ahogyan a tihanyi polgárok egy részének is, akik sokáig panaszkodtak, hogy tartanak az éjszakáig tartó előadások zaja, a nyugalmuk sérelme miatt, és amiatt, hogy valójában ismét nem a falunak származik majd bevétele a létesítményből, hanem a programszervező irodáknak. Sokan azt is kifogásolták, hogy az épületek egyszerűen nem illenek a tájba, az ingatlanok és a Belső-tó környéke legalább annyit veszít az értékéből, mint amennyit nyer.
– Sajnos semmi közünk hozzá, hogy a tihanyi Belső-tó partján mit építenek – mondja Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetője, aki lapunktól értesült a már lassan egy éve tartó építkezésről. A faluban csak a Tihanyi Apátság és környéke áll műemléki védettség alatt, az egész óriási környezet nem lehet védett – jelenti ki.
Szabadtéri színpad eddig is minden nyáron volt Tihanyban, csak a főtéren. – Minden évben négymillió forintot emésztett fel a szabadtéri színpad felépítése és bontása, és ki is nőtte magát, illetve zavarta a környék vendéglőseit és a közlekedést – magyarázza Bors István tihanyi polgármester. – Az elődöm körbe akarta építeni a Belső-tó partját, nekem viszont sikerült elérni, hogy csak a Major utca környéke legyen belterület – büszkélkedik. A polgármester szerint minden engedély megvan az építkezéshez, és nem kellett a környezetvédelmi felügyelőség hozzájárulása, csak a nemzeti park engedélye. A falu vezetője elismerte, hogy rövid távon a színház közvetlenül nem jelent nagy bevételt, hiszen produkciókra adják bérbe, de szerinte közvetve sokat lendít a helyi vendéglősök és kereskedők üzletén.
A rossz nyelvek szerint ez valóban így van, főként ha az önkormányzat egyes vezetőit és a holdudvarukba tartozókat nézzük. A polgármester például 2002 végéig érdekelt volt a Balatontourist Rt.-ben, amely a környék idegenforgalmának jelentős részét bonyolítja. A Tihanyi Belső-tó Kht. felügyelőbizottsági tagjaként tevékenykedő Böcs Attila, a helyi önkormányzat pénzügyi bizottságának tagja pedig az Aranyhal Kft. tagja, amely éttermi és kereskedelmi szolgáltatásokkal foglalkozik. Néhány helybéli szerint ő üzemelteti majd a büfének nevezett teraszvendéglőt a tó partján. Bors ellenben állítja: eddig csak a színházi produkciók fellépőivel folynak tárgyalások. A helyiek nagy részét pedig már meggyőzték egy lakossági fórumon.