A szlovákok is igent mondtak az unióra

Ötödik nekirugaszkodásra végre sikeres népszavazást tartottak Szlovákiában. A szlovákiai törvények értelmében a népszavazás akkor eredményes, ha a jogosult polgárok több mint a fele az urnákhoz járul.

Az ország önállóságának elnyerése óta eddig négy népszavazást voltak kénytelenek eredménytelennek kihirdetni az alacsony részvételi arány miatt. A mostani referendumon a 4 174 097 jogosult polgárból 2 176 990 szavazott, ami 52,15 százalékos részvételt jelent. Politikai körökben nemcsak ez a tény váltott ki megkönnyebbülést, hanem a csatlakozást támogatók aránya is, a választók 92,46 százaléka ugyanis az igent jelölte meg a szavazólapon.
– A történelmi eseményhez méltón viselkedtek Szlovákia polgárai, ezért hálámat és köszönetemet fejezem ki a népszavazás résztvevőinek – nyilatkozta Mikulás Dzurinda kormányfő még szombaton, a részeredmények ismeretében. A részletes eredményekből az is kiderül, hogy a népszavazás elsősorban azokban a régiókban volt sikeres és eredményes, ahol a szlovákokkal kisebbségek is együtt élnek, például a pozsonyi vagy a kassai kerületben. Az etnikailag gyakorlatilag tiszta szlovák vidékeken – mint a trencséni vagy a zsolnai kerületek – a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot, sőt a csadcai és a becsei járásokban a polgároknak a negyven százaléka sem járult az urnákhoz.
*
Ezzel szemben például a dunaszerdahelyi járásban az 56 százalékot is meghaladta a részvételi arány, s a szavazók 95,21 százaléka mondott igent Európára. De még a járásokon belül is megfigyelhetők ilyen jellegű különbségek. Az érsekújvári járásban például a szlovákok lakta Surányban a részvételi arány mindössze 41 százalékos volt, az unió támogatottsága pedig 91 százalékos, miközben a magyar többségű Párkányban a választók 58,52 százaléka járult az urnákhoz, és 95,92 százalékuk támogatta az uniós csatlakozást.
Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, akit a kampány során igen sok bírálat ért, sőt az ellenzéki Smer leváltását is követelte, természetesen szintén megnyugvással vette tudomásul a népszavazás eredményét. Lapunknak nyilatkozva Csáky elmondta: „A kampány megszervezése nehéz volt, mert „a szlovák társadalom rétegződése igen bonyolult. Felmérések igazolják, hogy amikor konkrét kérdések felvetésével megszólítottunk egy réteget, egy másik megsértődött vagy elbizonytalanodott. Örülök azonban annak, hogy végül is a magyarság jelentős részvétele mellett végre Szlovákiában is volt érvényes népszavazás, ami a legjobbkor következett be.”
A népszavazás eredményét a csatlakozási dokumentumok ratifikálásával azonban még a parlamentnek kell megerősítenie. A szlovák alkotmány szerint ugyanis a népszavazás véleménynyilvánító volt, s a parlament feladata, hogy alkotmányos – azaz háromötödös – többséggel kimondja a végső szót Szlovákia európai uniós csatlakozásáról. Ez azonban már csak formális kérdés, hiszen a szlovák parlament minden pártja támogatja az ország belépését az EU-ba.