Elégedettek a pesti tőzsde befektetői

Elégedettek lehetnek a Budapesti Értéktőzsde befektetői, amennyiben az első négy hónapban tapasztalt növekedési ütemet az év végéig tartja a magyar részvénypiac. A BUX április végéig 4,7 százalékkal erősödött. Meglepő módon ezúttal néhány közepes likviditású részvény tetemes vesztesége miatt az index emelkedése jóval elmaradt a négy vezető részvény drágulási ütemétől.

Január elejétől április végéig a magyar tőzsde négy legfontosabb részvénye 6,5–9,6 százalékkal drágult. A sort a Mol-részvények vezetik, a Richter 7,7 százalékos drágulásával követi, s az OTP hét-, valamint a Matáv hat és fél százalékos javulással szintén a BUX fölött teljesített. Erre ritkán van példa a pesti tőzsdén, hiszen a négy vezető részvény kilencven százalékot meghaladó együttes súlya az index számításához alkalmazott kosárban alapvetően meghatározza általában a mutató mozgását. Ezúttal két közepes súlyú papír tetemes árfolyamvesztesége mégis eltérítette az indexet: a Danubius 26 százalékkal, az Egis több mint 44 százalékkal lett olcsóbb ebben az időszakban.

Bizonytalan folytatás
Bizakodóan nyilatkozott László Csaba néhány nappal ezelőtt az idei gazdasági kilátásokról. A pénzügyminiszter szerint év végéig elérhető a GDP négyszázalékos növelése. Ugyanakkor a „növekedési kockázatok felerősödtek” – finomította előrejelzését a Reutersnek adott nyilatkozatában. Továbbra is teljesíthető – László Csaba szerint – a kormány célkitűzése az államháztartási hiány visszaszorítása tekintetében. E szerint a deficitnek a GDP 4,5 százaléka alatt kell maradnia. Az eurózónához való csatlakozás időpontjáról a második félévben szándékozik dönteni. A pénzügyminiszter 2007-ben vagy 2008-ban tartja ezt elképzelhetőnek.
Nem volt ennyire optimista az OECD Magyarországra vonatkozó prognózisa. E szerint az idén valamivel három százalék fölött lehet a gazdasági növekedés, amely újabb lendületet csak a világgazdasági konjunktúra kialakulása esetén vehet. Az OECD szerint csak erőfeszítések árán teljesítheti a kormány a 4,5 százalékos arányt az államháztartás és a GDP összefüggésében, s a nemzetközi szervezet szerint ugyanilyen nehéz feladat lesz a jövő évben három százalékra leszorítani azt. A kockázatok tekintetében alátámasztotta a magyar pénzügyminiszter aggodalmát a Citigroup londoni irodájában készített elemzés, amely a kelet-közép-európai országokat vizsgálta. Arra a megállapításra jutottak, hogy a térségben egyedül a magyar gazdaságban kell a befektetőknek a munkaerőköltségek további növekedésével számolni. Ez következményekkel fenyeget a külföldi működőtőke-befektetésekért folyó versenyben – idézte az MTI-ECO az elemzést. A reálbérnövekmény az év első két hónapjában éves összevetésben 15,4 százalék volt Magyarországon, vagyis még mindig jóval magasabb a tavalyi egész éves 12,2 százaléknál. A jelentés elismeri, hogy az év hátralévő részében, a nyilvánvaló pozitív bázishatások miatt lehetséges a reálbér-növekedés mérséklődése, a reálbérek azonban így is sokkal gyorsabban emelkednek a termelékenység javulási üteménél, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egységnyi termékértékre jutó munkaköltséget.
Ezzel a jelenséggel foglalkozott a hét elején a Financial Times is. A londoni gazdasági lap megállapította: A működőtőke-befektetők már megkezdték az elvándorlást Magyarországról az olcsóbb munkaerőt kínáló helyszínekre, általában Kínába, de más kelet-európai országokba is. A folyamatnak kedvező hatására is rámutatott a szerző: „sok szakértő alapjában egészségesnek tartja ezt az átrendeződést, mert a maradó külföldi cégek nagyobb értékű munkákat hoznak Magyarországra.
Amíg az elemzők a magyar gazdaságot a működőtőke-elvándorlástól féltik, addig a legnagyobb hazai vállalkozások a további növekedés lehetőségeit keresik a szomszédos országokban. Ezen az úton az elsők között indult el a Mol, amely Szlovákiában az eddigi legnagyobb magyar külföldi befektetést hajtotta végre, s a Slovnaft megvásárlásával Szlovákiában a legnagyobb külföldi befektetővé lépett elő. A sikertörténet a végső fázisában vett váratlan fordulatot, amikor a J & T nevű, szlovák befektetői csoport tisztességtelen árfolyam-befolyásolása miatt nézetkülönbség alakult ki az ügylet lezárásához szükséges nyilvános vételi ajánlat árazásával kapcsolatban.

Regionális expanzió
A sokáig illikvid Slovnaft-részvényekre olyan üzleteket kötött a befektetőcsoport, amelynek hatására az ajánlati árat harminc százalékkal feljebb tornászták. A Mol minden lehetséges fórumon felszólalt ez ellen, de a szlovák hatóságok még nem mondták ki a végső szót. A Mol számára egyrészt több tízmillió dollárnyi lehet a különbség a kisebbségben lévő részvényesek kivásárlása során, de az olajtársaság menedzsmentje mindvégig hangsúlyozta, hogy számukra nem az árkülönbség miatt fontos, hogy kiderüljön az igazság, hanem mert garanciát szeretnének arra, hogy a szlovák hatóságok a fejlett tőkepiacokon elfogadott standardok szerinti, átlátható piacot működtetnek, s megvédik az ott lévő szereplőket a nem jogszerű támadásoktól.
A Mol versenyben van a horvát INA olajtársaság 25 százalék plusz egy részvényt tartalmazó csomagjáért. Itt az osztrák OMV és az orosz Rosznyeft a versenytársa. Az akvizíció sikere esetén a Mol tovább erősíthetné pozícióját a régióban.
Hasonló stratégiát követ a regionális szerep elérése érdekében a Richter. Legutóbb Lengyelországban hajtott végre sikeres vásárlást a gyógyszergyártó, de ott van már a hagyományos piacainak számító Oroszországban, Ukrajnában és Romániában is.
Pozitív hatásúnak ítélték meg az elemzők a Matáv legutóbbi külföldi ügyletét: a magyar társaság növelte részesedését Macedónia egyetlen vezetékes távközlési cégében, a Maktelben. Az áprilisi bejelentés szerint az ügylet – várhatóan e hónapban történő – lezárása után a Matáv 89,55 százalékban ellenőrzi a macedón telefontársaságot.
Döntés előtt áll a bolgár privatizációs szervezet: a tét, hogy a magyar OTP vagy az osztrák Erste nyeri-e meg a bolgár DSK bank százszázalékos részvénycsomagjának vételi jogát. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a hét elején kijelentette: „Nem tudjuk elképzelni, hogy ne mi nyernénk meg a pályázatot.” A bolgár privatizátorok már két alkalommal elhalasztották az eredményhirdetést. A legmagasabb vételárat az OTP kínálta, de a bolgár illetékesek szerint nem a vételár a legfontosabb szempont számukra, ami némiképp bizonytalanná teszi, hogy az OTP lesz a befutó.
Az elmúlt négy hónap tőzsdei adatai azt támasztják alá, hogy a befektetők támogatják a magyar tőzsdei társaságok akvizíciós politikáját, így a közeljövőben kialakuló árfolyamokat is befolyásolni fogják a folyamatban lévő ügyletek eseményei.

Egészségtelen fékek
Más-más okokból, de tetemes veszteséget szenvedett az év első négy hónapjában a gyógy-idegenforgalomban érdekelt Danubius szálloda-vállalatcsoport, valamint a BÉT második legnagyobb gyógyszergyártója, az Egis. A Danubius-részvények az év eleje óta áruk negyedét elveszítették, így a BUX-kosárban képviselt – egy százalékot alig meghaladó – súlyuk ellenére érezhető módon visszafogták az indexet. Az idegenforgalom sokkjai a korábbi években csak fékezetten hatottak a gyógyturizmusra – konstatálhatták a Danubius tulajdonosai, ezért az elmúlt hónapokban annál érzékenyebben érintette őket, hogy az iraki háború miatti csökkenő forgalom már e területen is érezhető forgalomkiesést okozott, valamint hogy az atípusos tüdőgyulladás miatti félelem is visszafogta a vendégforgalmat.
Az időszak legnagyobb vesztese az Egis volt, amely az év eleji 14 000 forint körüli árának majdnem felét elveszítette. A drámai visszaesést az okozta, hogy a társaság kutatási partnere, az Orion sikertelennek ítélte egy addig nagy profitot ígérő hatóanyag, az Egis kutatói által felfedezett deramciclane klinikai vizsgálatait. A befektetők által már „készpénznek” vett piaci siker kútba esett, s majdnem oda követte az Egis kurzusa.
***
Részvény 2002. 2003. Válto- Válto-
neve 12. 31. 04. 30. zás zás
Záróár Záróár (Ft) (%)
Garex 254 400 146 57,48
BorsodChem 5160 7380 2220 43,02
Pplast 1210 1685 475 39,26
Dédász 5867 7800 1933 32,95
ELMŰ 11 200 14 605 3405 30,40
Graphisoft 598 756 158 26,42
BIF 2461 3000 539 21,90
Econet 63 76 13 20,63
Globus 885* 1061 176 19,89
Titász 7000 8305 1305 18,64
Rába 930 1075 145 15,59
Zwack 6750 7800 1050 15,56
Pváltó 436 500 64 14,68
Mezőgép 1130 1241 111 9,82
Mol 5245 5750 505 9,63
Zalakerámia 1395 1520 125 8,96
Richter 14 850 16 000 1150 7,74
Démász 11 300 12 100 800 7,08
OTP 2210 2365 155 7,01
Matáv 815 868 53 6,50
BUX 7798 8166 368 4,72
Brau Union 5400 5600 200 3,70
ÉMÁSZ 5860 6000 140 2,39
IEB 1670 1700 30 1,80
Antenna H. 2190 2215 25 1,14
Synergon 565 565 0 0,00
ÉDÁSZ 12 510 12 480 –30 –0,24
Kárpótlási jegy 910 896 –14 –1,54
TVK 3940 3845 –95 –2,41
Pflax 680 640 –40 –5,88
Phylaxia 65 60 –5 –7,69
Fotex 130 117 –13 –10,00
Nabi 3280 2715 –565 –17,23
Danubius 4000 2955 –1045 –26,13
Humet 169 107 –62 –36,69
Egis 13 900 7750 –6150 –44,24
Novotrade 323 157 –166 –51,39

Forrás: Budapesti Értéktőzsde
* részvényátalakítás miatt, összehasonlítható árfolyam