Elmarad a konjunktúra

Már nem bíznak az elemzők a világgazdaság idei felpörgésében. Az iraki háború gyors lezárása ellenére a háborús konjunktúra nem elégséges a recesszió legyőzéséhez. Ennek ellenére az USA-ban, az eurózónában és Nagy-Britanniában is az irányadó kamatok változatlan szinten tartásáról döntöttek a jegybankok. Az elmúlt héten mindezek ellenére az irányadó tőzsdeindexek 0,5-6 százalékkal erősödtek. A pesti BUX nem tudott lépést tartani a külpiacokkal: kétharmad százalékkal visszacsúszott az utóbbi öt kereskedési napon.

Szinte valamennyi befektetési bank és kutatóintézet arra a feltevésre alapozta az idei prognózisának kedvező jóslatait, ha az iraki konfliktust az USA gyorsan lezárja. Ez így történt: a háború nem eszkalálódott és a szövetséges haderők mérsékelt veszteségekkel, a lehető leggyorsabb ütemben győzelemre vitték ügyüket. A legfrissebb előrejelzésekben mégsem tükröződnek a gyors háborúhoz fűződő, korábbi elvárások. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában, Németországban a kormány 0,75 százalékra mérsékelte korábbi, egy százalékos növekedési prognózisát, de ezzel az előrejelzésével még így is felülmúlja az elemzői előrejelzések többségét, amelyekben mindössze fél százalék körüli bővülés szerepel. Ezt a többségi véleményt osztja a német bankszövetség legfrissebb elemzése is, amelyben a korábban ez év második félévére várt fordulat már átcsúszott a jövő évre, amikor a szövetség szerint kétszázalékos lehet a GDP növekedése. A szövetség az euróövezet országaiban egyszázalékos bővülést vár erre az évre. A legnagyobb bizonytalansági tényezőként az euró árfolyamát jelölte meg a német bankárok pénteki közleménye.

Eurórekord

Négyéves rekordot ért el az euró árfolyama a dollárral szemben az elmúlt héten. A már idézett német bankszövetségi előrejelzés szerint ez év végéig az európai közös pénz még tovább erősödhet, elérheti az 1,15 dolláros árfolyamot is, de amennyiben az amerikai gazdaság magára talál, akkor az árfolyam visszatérhet az 1:1-es paritáshoz. Pénzügyi válságkezelésnek kell követnie az iraki háborút, hiszen a bukott rezsim harmincmilliárd dollár feletti adósságot hagyott hátra. A tokiói Asahi Simbun napilap értesülése szerint a Párizsi Klub tagjainak huszonhatmilliárd dollárral, legnagyobb hitelezőjének, Oroszországnak pedig további nyolcmilliárd dollárral tartozik Irak. A Párizsi Klubban tömörült hitelezők közül Japán áll az élen 3,4 milliárd dollárral, Németország 2,2 milliárdot, az USA pedig 2,1 milliárd dollárt hitelezett. Az MTI értesülése szerint júniusban a nyolc legfejlettebb ország pénzügyminisztereinek csúcstalálkozóján (G8) az iraki adósság rendezése lesz a központi téma.

Kormányzati élénkítés

Valamelyest élénkültek a részvénypiacok az elmúlt héten a számos negatív jel ellenére. Az európai indexek közül a párizsi CAC és a frankfurti DAX fél százalék körüli emelkedést produkált, a londoni FTSE 100-as mutató több mint egyszázaléknyi nyereséggel zárta a hetet. A tengerentúlon még inkább pozitív az elmúlt napok mérlege: a Dow Jones pénteki 8605 pontos záróértéke másfél százalékkal, a Nasdaq Composite 1520 pontja pedig 3,8 százalékkal magasabb az egy héttel korábbinál. A legnagyobb emelkedést mégis a japán részvényárak produkáltak ebben az időszakban. A 225 válogatott részvény adataiból számított Nikkei index 5,88 százalékkal erősödött. A szakértők annak tulajdonítják a tetemes erősödést, hogy a piac bízik a kormány tőzsdeélénkítést célzó intézkedéseiben. A kormányzati tervekben az szerepel, hogy a központi bank részvényalapokba fektetne, valamint a kereskedelmi bankok részvényeit vásárolná. Arról is szó van, hogy alapítanának egy olyan ügynökséget, amely a kormány nevében vásárolna részvényeket a postatakarék-rendszer tartalékaiból. Már a tervek megszellőztetése is látványos drágulást eredményezett a tőzsdén, azonban az állam vásárlóként való megjelenése a tőkepiacon számos aggályt felvet, s nem jelent mást, mint hogy a befektetők veszteségeit a büdzsé veszi át. Ugyanakkor ha mégsem valósulnak meg a piaci szereplők részéről már készpénznek vett ígéretek, akkor újabb zuhanás várható. Ebben a nemzetközi környezetben egyedül a pesti BUX zárta veszteséggel a hetet. A mutató tartja ugyan a nyolcezer pont fölötti szintet, de 0,66 százalékkal az egy héttel korábbi értéke alatt fejezte be a legutóbbi kereskedést. A vezető részvények közül egyedül a Mol ára erősödött. Az olajpapír 5760 forinton fejezte be a hetet, ami 0,2 százalékkal magasabb az egy héttel korábbi záróáránál, de hét közben többször megfordult 5800 forint fölött is az árfolyam. Az index fölött teljesített az OTP és a Richter is, de ezek a papírok 0,2-0,3 százalékot mégis veszítettek az értékükből. A legnagyobb vesztes a nagyok közül a Matáv volt, amely több mint három százalékkal lett olcsóbb. A társaságról nem érkezett negatív hír. Az áresés valószínűleg a szektor általános megítélésének tudható be. Nem történt előrelépés a múlt héten sem az OTP bulgáriai akvizíciója ügyében. A szófiai privatizátorok a többszöri halasztás után pénteken sem hirdettek eredményt a DSK bank magánosítási pályázatán. Érdekes felmérést ismertetett a tender megítéléséről a Portfólió tőzsdemagazin. Amíg a régió pénzügyi szakemberei körében valamivel többen vannak azok, akik az osztrák Erste győzelmére számítanak, addig a bolgár pénzügyesek inkább az OTP-t tartják esélyesnek. Amint az ismert, a magyar bankcsoport adott magasabb árú vételi ajánlatot, ennek ellenére a döntéshozók halogatják a határozatot. Nem az OTP az egyetlen, amelynek a bolgár privatizátorok kellemetlen meglepetést okoztak határozatlanságukkal. A Nemzetközi Valutaalap pénteken szóvá tette, hogy a bolgár kormánynak ki kellene nyilvánítania eltökéltségét a privatizáció ügyében. A DSK elhúzódó tendere mellett késik a BTC távközlési vállalat, valamint a Bulgartabak monopolhelyzetben lévő dohányipari vállalkozás értékesítése. A bolgár döntéshozók számára megfelelő alkalom lenne eltökéltségük bizonyítására, ha mihamarabb döntést hoznának a DSK-ról.

Gyógyul az Egis

Miközben a vezető részvények piacán a múlt héten nem sikerült az áttörés, néhány közepes méretű társaság papírja kellemes meglepetéssel szolgált tulajdonosainak. A korábban kevés hírrel szolgáló Brau majdnem harminc százalékkal drágult, a nyereséges első negyedévet bemutató Graphisoft részvénye öt nap alatt 14 százalékkal lett drágább, s az elmúlt fél évben sok vihart látott Egis is határozott növekedést mutat hétszázalékos erősödésével. Pénteki felfüggesztése előtt kétharmad százalékkal tudott drágulni a Zalakerámia. Egyre inkább valószínűnek látszik, hogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) nem ok nélkül hívta fel a közvélemény és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) figyelmét a társaságra. Az érdekvédők szerint a Zalakerámia tulajdonosának, az I.G.P.I. Rt.-nek felvásárlási kötelezettsége van, mert befolyása meghaladja a 33 százalékot. A társaság kérésére pénteken három napra felfüggesztették a csempegyártó részvényeinek kereskedését a tőzsdén. A piaci szereplők egyre inkább arra számítanak, hogy megszületik a felvásárlási ajánlat. Nyolc százalékkal drágult a múlt héten a BorsodChem, amely papír esetében a kisrészvényesek egy része szintén felvásárlási ajánlatra számít.