Eltérő vélemények a mezőgazdaságról

Pozitívnak értékelte Magda Sándor a szocialisták agrár munkacsoportjának vezetője az agrárpolitika elmúlt egy évét. Ezzel szemben Glattfelder Béla fideszes honatya és Bagi Béla, a Magosz alelnöke kritikával illette az agráriumot érintő kormányzati lépéseket.

A versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság kialakítását szolgálta egyebek mellett a földtörvény módosítása, amely a gazdálkodók érdekeit figyelembe véve megfelelő garanciákkal erősítette meg a földbérleti viszonyt – hangsúlyozta az elmúlt évet értékelő beszédében Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, az MSZP agrár munkacsoportjának vezetője. Emlékeztetett rá, hogy a piaci zavarok elhárítása érdekében új agrárrendtartási törvény született, s bevezették az intervenciós rendszert. Magda szerint az ágazatot sújtó pénzügyi válság enyhítésére a hitelterheket 60 milliárd forinttal enyhítették, ám ebből csak 45 milliárdot lehetett konszolidációra fordítani, mivel 15 milliárdból az aszály- és a fagykárokat kellett enyhítenie a tárcának. Az elnök úgy véli, hogy a kisebb termelőket integrálni kell, mert ezzel versenyképes csoportok jöhetnek létre, melyek sikerrel pályázhatnak uniós támogatásokra. Magda Sándor aláhúzta a technológiai fejlesztés fontosságát, mert szerinte több ágazati válságnak is ez az oka. A jövővel kapcsolatban az elnök kiemelte: meg kell vizsgálni, hogy az integrált gazdaságok technológiai fejlesztését miként lehetne olcsó banki hitelekkel, állami garanciával biztosítani. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a termelők tulajdont szerezhessenek a feldolgozó üzemekben.
Glattfelder Béla, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő másként értékelte az eltelt egy évet, s úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete sokat romlott. A politikus szerint a földtörvény módosítása csak a spekuláció előtt nyitotta meg az utat, pozitív változást nem hozott. Bagi Béla, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) alelnöke a bérleti jog preferálásával kapcsolatban kiemelte: azzal, hogy az elő-haszonbérleti jog a családi gazdaságokról a bérlőkre szállt, megnyílt a lehetőség a külföldi tőkebefektetők, tőkeerős vállalkozások előtt.
Glattfelder emlékeztetett rá: a Medgyessy-kabinet megszüntette a családi gazdaságok felzárkózását segítő kedvezményes hitelek folyósítását, valamint megváltoztatta a folyósítás feltételeit. Ennek következtében a családi gazdaságok és részvénytársaságok is azonos feltételekkel juthatnak hitelekhez, ami jelentős versenyhátrányt jelent a kisvállalkozásoknak. Bagi szerint mára a családi gazdálkodók helyzete tragikussá vált, mivel közülük sokan számoltak a támogatásokkal, s vállalták, nem hagynak fel tevékenységükkel. Glattfelder hangsúlyozta: a géptámogatások folyósításának felfüggesztése rendkívül negatív hatással van a versenyképességre az ország uniós csatlakozása előtti utolsó esztendőben. Glattfelder szerint nagy hiba, hogy az agrártárca megszüntette az éven belüli lejáratú hitelek támogatását is, mert sokan csak ebből tudtak fejleszteni. A politikus szerint az agrárrendtartási törvénnyel kapcsolatban komoly hiba volt, hogy miközben még meg sem született az új törvény, a régi már hatályát vesztette. Bagi szerint a konszolidációra fordított milliárdok igazi nyertesei a bankok, ezért az összeget inkább gazdahitelprogramokra kellett volna fordítani.
***
Mi lesz a tejfelesleggel?
A tejágazat visszatérő problémája, hogy mi legyen a 400 millió liter megtermelt, ám a magyar piacon már nem értékesíthető tejjel. A távirati iroda szerint Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács (TT) ügyvezető igazgatója elmondta: tavaly a tejfelesleg 430 millió liter volt. Külpiacra juttatásához több mint 20 milliárd forintra volt szükség, melyből az agrártárca mindössze 3,5 milliárdot fedezett, a többit a TT állta. Az MDF parlamenti képviselőcsoportja szerint válság fenyegeti a tejpiacot, melyet előrelátó és megfontolt kormányzati intézkedéssel el lehetett volna kerülni. (Cs. A.)